Székely István

Miképp befolyásolta a vasárnap tartott helyhatósági választások eredményeit a kisebbségek lakta területeken, hogy két magyar párt indult?

A tavasszal bejegyzett Magyar Polgári Párt indulását részben azzal indokolták, hogy a verseny növeli a részvételi arányt, mert az MPP olyan választói közeget is megmozgat, amely számára a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem tud megfelelő programot kínálni. Az eredményekből azonban világosan látszik, hogy ott, ahol ez a verseny negatív kampányba csapott át, demobilizáló hatással volt a választókra. Hargita és Kovászna megyében a részvétel elmaradt az országos átlagtól, noha itt általában a legmagasabb érdeklődést szokták tanúsítani.

Az RMDSZ vagy az MPP volt a sikeresebb?

Az MPP a két magyar többségű megyében ért el jó eredményt, interetnikus környezetben azonban sehol sem jutott be a megyék vagy a nagyvárosok képviselő-testületébe, vagyis ahol magyar– román verseny volt, ott az MPP-t nagyon csúnyán leszavazták. Ahol az illető közösség megengedte magának – számaránya ezt lehetővé tette – a magyar–magyar versenyt, ott vannak olyan települések, ahol az MPP jól szerepelt. Az RMDSZ azt mondhatja, hogy sokkal jobban végzett, mint az őszi európai parlamenti választásokon, és Székelyföldön is, ahol magyar–magyar verseny volt, megszerezte a legfontosabb pozíciókat. Az MPP csak Kézdivásárhelyen nyert, viszont azzal érvelhet, hogy mindenhol megvetette a lábát, és a települések jelentős részében erős képviselői frakciója lesz. Ez azonban csak az építkezéshez lesz elegendő. Ha a pártok kinyilvánított elvárásaihoz viszonyítjuk az eredményeket, akkor azt kell mondanom, hogy az RMDSZ fölényesen győzött.

Milyen hatással lesz az MPP-re, hogy Szász Jenő elveszítette Székelyudvarhely polgármesteri posztját?

Ez a jövő titka, az MPP valójában egyszemélyes párt, a második vonalban nincsenek olyan markáns személyiségek, akik párton belül problémát tudnának okozni az elnöknek.

A programot tekintve az MPP valós alternatívája volt az RMDSZ-nek?

Az MPP Székelyföldre dolgozott ki egy egységes programot, ebben az RMDSZ-nél nagyobb hangsúlyt helyezett az etnikai jellegű problémákra. A magyarok több mint 55 százaléka azonban interetnikus környezetben él, és itt a választók nem vevők a román-magyar együttélés kiélezésére. Az RMDSZ-nek is nehéz mindkét entitás együttes megszólítása. Az MPP esetében a radikálisabb retorikával magyarázható, hogy Szé?kelyföldön kívül rosszul szerepelt.

Változott az RMDSZ politikája azzal, hogy versenytársat kapott?

Ezt még nem látjuk világosan. Az azonban már egyértelmű, hogy az eddigi automatizmusokat nem lehet fenntartani, vagyis az már nem működik, hogy az RMDSZ által összeállított választási listát a közösség automatikusan megszavazza, ahogyan ez az elmúlt 18 évben történt. Az RMDSZ a mostani választásokon ott vesztett, ahol rosszak voltak a jelöltjei. Ez azoknak a fiataloknak segít, akik megfelelő szakmai háttérrel rendelkeznek, ők nagyobb befolyásra tehetnek szert a pártban.

Milyen hatással lehet ez az eredmény a pártok stratégiájára az őszi parlamenti választások előtt?

Ez az eredmény nem jelent egyértelmű kényszert a választásokon való összefogásra. A kockázat ugyan nagy, de változott a választási rendszer, egyéni választókerületek lesznek, és ha az RMDSZ jó jelölteket állít Székelyföldön, akkor is bekerül a parlamentbe, ha nem egyezik meg az MPP-vel. Az MPP nem mutatott fel olyan markáns erőt, amiből a megegyezés kényszere következne.(lpj)