Szavazati jog nélkül az uniós tagjelöltek

A belga uralkodók laekeni palotájában tegnap – rendkívüli biztonsági intézkedések mellett – megnyílt félévzáró csúcsértekezlet döntései meghatározó befolyással lehetnek az unió jövőjéről szóló vita alakulására. A másfél napos tanácskozás külpolitikai kérdések megvitatásával kezdődött, első helyen a terrorizmus elleni harccal és a Közel-Kelettel. Louis Michel belga külügyminiszter hangsúlyozta: a 3-4 ezer fősre tervezett afganisztáni békefenntartó kontingensben valamennyi uniós tagország kész részt venni, ami valóságos fordulópont az EU közös védelmi és biztonságpolitikájának (ESDP) fejlődése szempontjából. Az unió első ízben vállalkozik ilyen erő létrehozására. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte: az ENSZ BT néhány napon belül határozatot hoz egy többnemzetiségű békefenntartó erő Afganisztánba küldéséről. Vezetésére minden valószínűség szerint Nagy-Britanniát fogja felkérni.

A tizenötök állam- és kormányfőinek megállapodásra kellene jutniuk a vita intézményi kereteit, fő témáit és menetrendjét rögzítő laekeni nyilatkozatról. Már a csúcs előtt kirajzolódtak a közmegegyezés körvonalai bizonyos alapvető kérdésekben, mindenekelőtt abban, hogy a majdani intézményi reformokat egy tanácskozó gyűlés, a konvent készítse elő. Nincs egyetértés viszont arról, hogy milyen formában vonják be a tagjelölteket a testület munkájába. A konvent a jövő év márciusában kezdené meg munkáját, s ebben – Louis Michel tájékoztatása szerint – a tagjelölt országok „csaknem egyenrangú” partnerként vennének részt. A gond a szavazati joggal van, mert „nehéz szavazati jogot adni azoknak az országoknak, amelyek még nem tagjai az EU-nak”. Ismeretes, nemrégiben Mikuláš Dzurinda kormányfő és Jozef Migaš házelnök is azt sürgette Brüsszelben, hogy a tagjelölteknek teljes értékű képviseletük legyen a konventben, s ezt tegnap Nicole Fontaine, az EP elnöke is támogatta. Guy Verhofstadt belga kormányfő véleménye szerint a tagjelöltek státusa a konventben több lesz, mint „közönséges megfigyelőké”, de hozzátette, hogy nem tudják majd blokkolni az esetleges konszenzust, amit a tizenötök elérnek.

Délután a bővítés kérdése is szóba került, erről Louis Michel azt mondta, az első körbe bekerülők számának meghatározása helyett inkább azt hangsúlyozzák az EU-tagországok, hogy készek a csatlakozási tárgyalások 2002-es lezárására minden felkészült országgal. „De azt, hogy mennyi a felkészültek száma, azt akkor tudjuk meg, ha értékelni fogjuk őket.” (TASR, SITA, MTI)

Vízágyúkkal zavarta szét a belga rendőrség a tüntetőket

Autóbontó rendbontókReuters-felvételBrüsszel. A belga rendőrség vízágyúkkal és könnygázgránátokkal tegnap délután szétkergette a globalizáció ellen tüntető anarchisták egy kisebb csoportját.

A civil szervezetek megmozdulása még viszonylag békésen lezajlott, míg a menettől lemaradó, egy kisebb csoport rombolásba kezdett. Összetörték az útjukba eső épületek, többek között bankok, járművek ablakait. Nem kímélték a közeli rendőrőrs üvegtábláit sem. Több tucatnyi feketébe öltözött, bukósisakos és álarcos fiatal megdobálta a felsorakozó a rendőröket is. A hatóságok vízágyúkat vonultattak fel, és lezárták a térséget. A rendőrök és a szervezők kora délutánig tanácskoztak arról, hogy miképpen rendezzék a kialakult helyzetet, végül a vízágyúk mellett döntöttek.

Az ATTAC, a D-14 és más civil szervezetek számos országban meghirdetett közös akciójára a rendőrség becslése szerint mindössze 12 ezren jöttek össze, jóval kevesebben, mint a szervezők által várt 30 ezres szám. A főváros vezetői azonban mégis inkább ettől a tüntetéstől tartottak, mint az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) által előző nap tartott 80 ezres felvonulástól, amely másfajta, több szociális gondoskodást biztosító EU-t követelt.