Slota leszedetne néhány magyar táblát

Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt aktualizálni akarja a vegyesen lakott települések listáját. Az 1994-es ún. táblatörvény szerint az a község, ahol a kisebbség aránya a népszámlálási adatok alapján meghaladja a 20%-ot, a község nevét az adott kisebbség nyelvén is feltüntethetik a településtáblákon.

Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt aktualizálni akarja a vegyesen lakott települések listáját. Az 1994-es ún. táblatörvény szerint az a község, ahol a kisebbség aránya a népszámlálási adatok alapján meghaladja a 20%-ot, a község nevét az adott kisebbség nyelvén is feltüntethetik a településtáblákon. A kisebbségi nyelvhasználati törvény szintén 20%-ot szab meg – ha az arány ennél magasabb, a kisebbségi nyelv a hivatalos ügyintézésben is használható. Ján Slota SNS-elnök szerint a lakosság többsége nem tudja, hogy sok községben megváltozott az arány. A Statisztikai Hivatalra hivatkozó Slota szerint 3–5 öt községben emelkedett 20% fölé a magyarok aránya, viszont körülbelül harmincban ez alá esett.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján 10 év alatt 50 ezer fővel csökkent a szlovákiai magyar népesség. Lelkes Gábor, a Fórum Intézet munkatársa szerint ennek több oka van: az asszimiláció, a sok vegyes házasság, s az ilyen házasságból származó gyerekek közül csak elenyésző számú kerül magyar iskolába, sőt nagyon sok olyan gyereket is szlovák iskolába íratnak, ahol mindkét szülő magyar. Emellett egyre kevesebb gyermek születik.

A folyamat Lelkes Gábor szerint megállíthatatlan a természetes népességfogyás miatt is, a közép-európai nemzetek között fogyást mutat a cseh, a magyar, a román, a szlovákoké stagnál, ennek viszont az az oka, hogy sok roma szlováknak vallja magát.

Lelkes Gábor elmondta, a népszámlálás alapján valóban csökkent azon települések száma, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot – főleg a peremterületekről van szó. De egyre gyakoribb, hogy szlovák családok költöznek többségében magyarok lakta településre, s ez a következő 10–15 évben alaposan megváltoztathatja az etnikai összetételt.

A szlovákiai magyarok fogyásának egyik oka Lampl Zsuzsa szociológus szerint is az asszimiláció. Ennek ellenére a szlovák lakosság egy része „elmagyarosítástól” tart és beszél. „Egyes pártok választási stratégiaként, sőt ideológiaként használják az ún. magyarveszélyt. A lakosságnak a kevésbé tájékozott része pedig bedől ennek a félelemkeltésnek.” – mondta lapunknak a szociológus. (sán, t)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?