Rozsdamarta kémiai Nobel-díj

Stockholm. Gerhard Ertl német kutató kapta a 2007. évi kémiai Nobel-díjat, a felületi rétegek kémiájában elért úttörő jelentőségű kutatásaiért. „Ez a tudományág fontos a vegyipar számára, segít nekünk megérteni olyan, egymástól különböző folyamatokat, hogy pl. miért rozsdásodik a vas, hogyan működnek az üzemanyagcellák és miként fejti ki hatását autónkban a katalizátor” – áll a Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében.

Az indoklás szerint a katalitikus felületeken bekövetkező kémiai reakciók kulcsszerepet játszanak számos ipari eljárásban, így például a műtrágyák előállításában. Emellett magyarázatot kínálnak a légköri ózonréteg pusztulására, azokra a fontos folyamatokra, amelyek egy kicsiny jégkristály felületén zajlanak le a sztratoszférában, s a félvezetőgyártás is olyan terület, amely nagy mértékben függ az ebben a tudományágban megszerzett tudástól. A felületi rétegek kémiájának modern tudománya a félvezetőipar eljárásainak nyomán indult fejlődésnek az 1960-as években, és Gerhard Ertl egyike volt az elsőknek, akik meglátták a lehetőséget az ágazat új technikáiban. „Lényeglátó kutatásai teremtették meg a modern felületi kémia alapjait, s az általa kialakított módszereket egyaránt felhasználták az akadémiai kutatásokban és a vegyipari eljárások fejlesztésében” – áll az indoklásban.

Gerhard Ertl, aki 71. születésnapján nyerte el a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést, korábban a berlini Max Planck Társaság Fritz Haber Intézetének igazgatójaként dolgozott.