Pozsony megkérdőjelezi az alapszerződést

Pozsony szerint elképzelhető olyan átmeneti megoldás, hogy néhány végrehajtó rendelkezés januártól nem lépne életbe. Szlovákia ugyanis továbbra is kitart véleménye mellett, mely szerint a szomszédos országokban élő magyarokról szóló jogszabály nincs összhangban a nemzetközi és a szlovák jogrenddel, mivel érvényesítése túllépi Magyarország határait. Szlovákia nem fog hozzájárulni, hogy az ellentmondásos törvényt a jelenlegi formájában az ország területén is alkalmazzák. „Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy a szlovákiai magyarok mesterségesen kiváljanak a szlovák társadalomból és intézményesítsék Magyarországhoz fűződő kapcsolataikat” – jelentette ki Chlebo. Szerinte Budapest megkérdőjelezte a szlovák– magyar alapszerződést, melynek létezését a státustörvény egyszerűen figyelmen kívül hagyja. Az államtitkár úgy véli, az Európa Tanács jogi szakértői bizottsága, a Velencei Bizottság megerősítette Szlovákia kételyeit, ugyanis állásfoglalása – pozsonyi értelmezés szerint – azt szögezi le, hogy elsősorban annak az államnak kell gondoskodnia a kisebbségvédelemről, amelynek az érintettek a polgárai. Az európai jogi szaktekintélyek nem ellenzik az anyaország gondoskodását a határon túli nemzetrész tagjairól, ám a támogatások csakis az identitástudat és a kulturális kötődések erősítését szolgálhatják – vélte a külügyi államtitkár. Hozzátette, Szlovákia szeretné elkerülni, hogy a törvényről folytatott párbeszéd politikai problémává nője ki magát és beárnyékolja a jószomszédi kapcsolatokat. Chlebo november 16-án találkozik magyar kollégájával, Németh Zsolt politikai államtitkárral, akivel szeretné tisztázni, vajon milyen hatása lehet a státustörvénynek a kétoldalú szerződéses kapcsolatokra, kihat-e a kölcsönös foglalkoztatásról, a szociális és egyészségügyi ellátásról szóló megállapodásra. Meg kell vizsgálni, hogy az oktatási, kulturális intézményeknek, illetve egyéneknek és vállalkozóknak nyújtandó támogatás mennyire felel meg a szabad gazdasági verseny szabályainak. A tárgyaláson az ajánlószervek felállításának kérdése is napirendre kerülne majd. A Velencei Bizottság szerint erre a feladatra a legalkalmasabbnak a konzuli hivatalok tűnnek. Chlebo nem tudta megjósolni, van-e esély arra, hogy a vitát az év végéig rendezzék. „Ez nem a mi gondunk, elvégre a határidő nem minket sürget” – mondta az államtitkár, aki szerint Szlovákia pozíciója elég szilárd ahhoz, hogy meg tudja védeni érdekeit. (szm)