Öllös László

Lehetségesnek tartja a generációváltást az ellenzéki pártokban? Van második vonal a jelenlegi vezető politikusok mögött?

Attól függ, hogy mit értünk fiatalok alatt. Ha negyvenes éveikben járó emberekre gondolunk, akkor van utánpótlás. A pártrendszer konszolidációja után a legnagyobb ritkaságnak számít, ha valaki huszonévesen kerül a politika élvonalába, sőt még a harmincasoknak sincs sok esélyük. Végig kell menni a szamárlétrán. A nyugat-európai pártoknál a legtöbben önkormányzati képviselőként kezdték, hosszú évek múlva, a párt középszintű testületeit is megjárva lettek parlamenti képviselők, és csak ez után kerülhetnek be a párt legfelső vezetésébe. Rendkívüli helyzetben azonban – ilyen helyzet például a választások elvesztése – ez a folyamat felgyorsulhat, de ekkor sem lehet rob?ba?nás?szerű vezetőváltásra számítani. Generációváltás alatt azt szokás érteni, hogy a következő korosztály lép egyet előre, ez azonban általában nem a huszonéves korosztály.

Tehát az elképzelhetetlen, hogy például 20-30 évvel fiatalabb politikusok váltsák a jelenlegi ellenzéki pártok vezetését?

Elméletileg nem elképzelhetetlen, de ehhez az kell, , hogy a vezető pozícióban lévő idősebb generáció program tekintetében is kimerült legyen, és az új generáció új programot, társadalmi perspektívát állítson.

Lát lehetőséget arra, hogy a KDH-ban, az MKP-ban és az SDKÚ-ban generációváltásra kerüljön sor?

Lassú és nem robbanásszerű fiatalítás lehetséges, és erre szükség is van. Hogy ez valóban generációváltás lesz-e, az a fiatalabb politikusokon múlik. (lpj)