Mit szól a népszavazás eredménytelenségéhez?

A népszavazás eredendően sikertelen volt, ugyanis nem írt elő törvényalkotási kötelezettséget a magyar parlamentnek a kedvezményes honosítással kapcsolatban. Politikailag mégis sikeresnek mondható, mert több az igen szavazat, mint a nem. Ez erkölcsi kötelezettséget ró a magyar politikára a feltett kérdéssel kapcsolatban, melyet rendezniük kell. Annak a politikusnak, aki nem veti alá magát a népfelségnek, csökken a legitimitása.

Az MKP elnöke szerint a népszavazás után tárgyalóasztalhoz kell ülni a határon túli magyar vezetőknek és a kormánynak, mert a kampány rontott viszonyukon.

A tárgyalás a sebek gyógyítására alkalmas. Nem lesz könynyű leülni a tárgyalóasztal mögé, mert a magyar kormány sokszorosan megsértette a határon túli magyarságot, mondhatnám azt is: vérig sértette és megalázta. Az igenek túlsúlya azonban figyelmeztet: nem lehet kitérni a kérdés rendezése elől. Kérdéses, a jelenlegi magyar parlament képes-e a kérdést orvosolni. Megítélésem szerint nem alkalmas arra, hogy nemzeti kérdéseket rendezzen.

Lemondott rólunk az „anyaország”?

Semmiképpen sem állíthatjuk, hogy a magyar kormány rokonszenvvel viseltetett a határon túli magyarok iránt. Sőt inkább ellenségesen, mikor velünk riogatta a magyarországi választókat. Ez semmiképp sem pozitív gesztus. (koc)