Méhvész vagy csak fullánkos bosszú?

Prága/Pozsony. Rossz fénybe kerültek a szlovákiai méhészek Csehországban. A cseh szakhatóság azonnali hatállyal szigorította a mézimportra vonatkozó előírásokat. Ugyanis állításuk szerint a külföldről behozott méz több mint felében a méhállomány legyengülését és teljes kipusztulását előidéző baktérium, valamint az egészséges állatoknak adagolt antibiotikumok maradványait fedezték fel. A pozitív minták fele Szlovákiából származott. A csehek eljárását nálunk inkorrektnek, a vádakat pedig alaptalannak tartják.

A méhészek rémálmának tartott betegséget költésrothadásnak hívják. Ha a betegség eléri az állományt, úgy azt kaptárostul el kell égetni, miközben a fertőzés gócpontjától számított öt kilométeres körzetben teljes zárlatot rendelnek el. E területen a méheket nem szabad kiengedni, sem szállítani. „A szlovák szakhatóságok garantálják, hogy nem kerülhet forgalomba olyan méz, amely ilyen területről származik – nyilatkozta lapunknak Dušan Hlinka, az Állat-egészségügyi Felügyelet szakigazgatója. – A két ország hatóságai még 2000 márciusában megállapodtak, hogy átállnak a teljes export egészségügyi ellenőrzésére. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a múlt év végéig – kapacitási okoknál fogva – csak szúrópróbaszerűen monitoroztuk a mézet, 2001 decemberétől azonban lehetővé vált a teljes export ellenőrzése.”

Alaptalannak tartja a Prágában megfogalmazott vádakat Német Árpád, a legnagyobb hazai mézexportőrnek tartott Naturprodukt tulajdonosa is. Szerinte a kampány mögött a konkurenciától való félelem húzódik meg. „Sikerült ugyanis betörnünk a cseh piacra, s ezt a helyi méhészek nehezen tudják elfogadni” – jegyezte meg. Dušan Hlinka nevetségesnek tartja azt az érvet, hogy a veszélyes méhbetegség azért terjedt volna el a cseh állományban, mert a boltokban árusított méz valamilyen baktériummaradványokat tartalmazott. „El tudja képzelni, hogy egy méhész mézet vásárol a boltban, hogy azt saját állományának adagolja? – kérdezett vissza Hlinka, majd így folytatta: – A csehek azt akarják elhitetni rólunk, hogy mi a költésrothadást gyógyítjuk. Ez nem igaz, a beteg családokat el kell égetni. Antibiotikumokat csak megelőzésként adagolhatnak a méhészek, ám ilyen mézet nem szabad forgalomba hozni.”

A költésrothadás a térség összes országában ismert és elterjedt. Nálunk december végén 88 gócpontot regisztráltak, 12 a lévai régióban volt. Ott és a garamszentkereszti térségben a legnagyobb e méhbetegség előfordulása. Aránylag sok gócpontot találtak a Nagykürtösi és a Rimaszombati járásban is. Jókai Tibor, a méhészszövetség zselizi alapszervezetének elnöke, a magyarországi Méhész Újság szerkesztőbizottsági tagja szerint a betegség nálunk az emberi hanyagság miatt terjedhet. „A méhészek kannákban adják a kitermelt mézet a felvásárlóknak. Vissza más kannákat kapnak, és bizony előfordul, hogy ezek az edények nincsenek fertőtlenítve. Az edények alján esetleg 1-2 kiló méz is található. Vannak olyan méhészek, akik sajnálják kidobni a mézet, inkább feletetik saját méheikkel” – mondta.

Szlovákia éves szinten 1500 tonna mézet exportál, ebből megközelítőleg 200 tonna kerül a cseh piacra. A többit főként Nyugat-Európába szállítjuk, és onnan eddig semmilyen reklamáció nem érkezett.

Emberre veszélytelen

Pozsony. A szakhatóságok egybehangzó véleménye szerint emberre nem veszélyes az olyan méz, amely esetleg tartalmazza a költésrothadás baktériumát. Ez a betegség kizárólag méhekre jelent halálos veszedelmet. (gy)