Már csupán 273 nap, és zsebünkben az euró

Szlovákia 2008. december 31-én búcsút mondhat a koronának, s beléphet a 320 millió lakosú közös zónába

Az uniós pénzügyminiszterek, majd miniszterelnökök és államfők júniusi, továbbá júliusi igenlését biztosra véve 2009. január 1-jén a 320 millió polgárt tömörítő eurózóna egy új taggal, Szlovákiával gazdagodik. Mi leszünk a 16 tagú csoport legszegényebb, ám egyben leggyorsabban növekvő állama. A frankfurti Európai Központi Bank (EKB) viszont „komoly aggodalmának” adott hangot amiatt, hogy Szlovákia tartósan képes lesz-e teljesíteni az eurózónabeli tagság feltételeit, tekintettel az ország inflációs kockázataira. A pozitív hír hallatán a korona árfolyama megtáltosodott, és eddigi története során először a 32 korona/euró szint alá bukott. Robert Fico miniszterelnök szerint az euró átvételének engedélyezése azt jelenti, hogy „a kormány az elmúlt két évben jó és felelősségteljes munkát végzett”. Állítólag ünnepelni nem fognak, pezsgőt nem bontanak a kormányban, mert tudják, hogy még komoly feladatok állnak előttük, és egyben tudatosítják az esetleges átmeneti problémákat. Fico hozzátette: „A polgárok számára a lehető legkedvezőbb árfolyamon szeretnénk bevezetni az eurót, mert ez egyben inflációfékező hatású. Szlovéniával ellentétben nálunk sokkal nagyobb az üzlethálózatok közötti konkurencia, ami jótékony hatást gyakorolhat az élelmiszerárak alakulására. Ezért meggyőződésünk, hogy féken tartjuk az inflációt, s közben ha kell, lecsapunk az árakkal esetleg spekulálókra.” A miniszterelnök úgy látja, a lakosság többsége azért tart az eurózóna közös fizetőeszközének átvételétől, mert a média „riogatja a polgárokat”. Ivan Šramko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke a végső kurzusról nem volt hajlandó találgatásokba bocsát?kozni, ám megjegyezte, az új uniós tagállamoknak módfelett nehéz tel?jesíteni a maastrichti kritériumokat, amiket még egy korábbi korszakban állapítottak meg. „Az euró senkit sem tesz szegényebbé vagy gazdagabbá, viszont segíti a gazdaság növekedését és mérsékli a kockázati tényezőket” – tette hozzá.

Farkas Iván, az MKP képviselője szerint az euró hatása összességében pozitív lesz a gazdaságra nézve, új munkahelyeket teremt, azonban a kormánynak most már hozzá kell fognia a masszív tájékoztatási kampány felpörgetéséhez, hogy csökkentse a lakosságnak az új fizetőeszköz iránti ellenérzését. Ivan Štefa?nec, az euró volt kormánybiztosa, az SDKÚ képviselője örömét fejezte ki a pozitív döntés kapcsán, ám kijelentette: a kormány csődöt mondott a tájékoztatás terén, ezért nem véletlen, hogy a lakosság egyre inkább tart az új pénznemtől. Ami pedig az inflációs fenyegetést illeti, úgy vélte, a Fico-kabinet hiába fenyegeti az esetleges spekulánsokat, mivel a piacgazdaságban a kereslet és a kínálat határozza meg az árak alakulását.

Július Brocka, az ellenzéki KDH képviselője közölte: „Robert Fico kormánya alszik. Meglovagolta az euróoptimizmus hullámát, miközben az emberek többsége aggódik az euró köze?led?tével.” A kereszténydemokraták felszólították a kormányt, hogy az euró átvétele előtt dolgozzon ki egy olyan elemzést, ami tételesen felsorolja, a pénzcsere milyen következményekkel jár a polgárokra nézve. (č, s, shz)