Magyarul is szólt a pápa

II. János Pál a pozsonyi szertartásonReuters-felvételEgyedül Rozsnyó volt az a város, ahová II. János Pál pápa nem a jól ismert papamobilján érkezett, hanem egy páncélozott limuzinon. Az autócserére azért volt szükség, mert egy 14 éves alapiskolás fiú telefonon azzal fenyegetőzött, hogy megöli a pápát. A katolikus egyházfő a szektorok között sem hajtatott el, mint azt korábban tervezték, hanem egyenesen a főoltár mögé érkezett. Csalódniuk kellett azoknak, akik azt hitték, közelről láthatják majd II. János Pál pápát a rozsnyói helyszínen. Sem óriási kivetítőkön, sem pedig „emberközelben” nem volt szerencséjük látni a híveknek a szentatyát. Nem sokkal 11 óra előtt érkezett meg Rudolf Schuster államfő, valamint a parlament elnöke, Pavol Hrušovský. Rajtuk kívül több magyar politikus is részt vett a rozsnyói szertartáson, köztük Csáky Pál, Bugár Béla és Gyurovszky László. A szentmise negyven perces késéssel Eduard Kojnok rozsnyói megyés püspök köszöntőjével vette kezdetét.

A pápa magyarul is szólt, beszédének elejét személyesen intézte a magyar közösséghez, amely – mint mondta – „oly nagy számban él e területeken és integráns részét képezi ennek az egyházmegyének”. Tapssal és hangos üdvözléssel köszöntötték a katolikus egyházfőt a magyar hívek, akik között leglelkesebb az a zarándokcsoport volt, amely a Bodrogközből érkezett, s amelynek legfiatalabb tagja a 11 éves, nagykövesdi Kasko Miklós, aki szintén gyalog tette meg a hosszú utat. Hatalmas transzparenst lobogtattak „Ne feledkezzél meg a szegény magyarokról”, valamint „Érted imádkoznak a kassai főegyházmegye ministránsai” felirattal. A misének része volt a magyar nyelvű könyörgés a családért, az ifjúságért és a betegekért, valamint a szent áldozás előtti magyar ének.

AJÁNDÉK A SZIÁMI IKREKTŐL

A mise végén a várhosszúréti magyar sziámi ikrek személyesen adhatták át a pápának ajándékaikat. A II. János Pál által megáldott ikrek az abortusz elleni kampány keretében kaptak szerepet. A mintegy 200 ezres tömegben nemcsak Lengyelországból és Magyarországról, hanem az Egyesült Államokból, Ohió államból és Brazíliából érkezett zarándokok is voltak. A szervezők 300-350 ezer emberre számítottak, ezzel szemben az amfiteátrum felső, 130 ezres befogadóképességű része szinte üresen maradt. A nap folyamán csak néhány tucat jelenlevőt kellett orvosi ellátásban részesíteni. A rendezvény a legkisebb incidens nélkül zajlott le. Igaz, a hazafelé vonuló tömeg a főoltár egyik oldalának virágdíszeit csaknem teljesen szétkapkodta, hogy emlékül hazavihessen valamit az eseményről. Az oltár előtt megtekinthetők voltak az épülő templomok alapkövei, amelyeket a pápa megáldott. Köztük volt a restei templom alapköve is, valamint a rozsnyói katolikus alapiskola emléktáblája is.

ÚJ ERŐRE KAPOTT

A pápa utolsó szlovákiai szentmiséjére érkező hívek kisebb csoportjai már szombaton délután megjelentek a fővárosban. Pozsony utcáin és terein mindenütt egyházi dalokat éneklő, imádkozó csoportokkal találkozhattunk. Többségük az éjszakát is a szabad ég alatt töltötte. Volt, aki a belvárosban sétált és imádkozott, a legtöbben azonban a pápai mise helyszínén virrasztva várták a vasárnap reggelt.

A papamobilon érkező II. János Pál pápát délelőtt 10 órakor a kommunizmus szimbólumaként is emlegetett ligetfalui panelrengetegben a több mint 200 ezer hívő hatalmas éljenzéssel fogadta. Nagyon sokan érkeztek a szomszédos Ausztriából, Magyarországról, Lengyelországból, de a zászlórengetegben kanadai és svéd lobogók is lengtek. A pápát köszöntő Ján Sokol pozsonyi-nagyszombati érsek a mise helyszínét kiemelve hangsúlyozta, hogy Közép-Európa legnagyobb lakótelepétől tervezői és építői szerették volna távol tartani a hitet, a kereszténységet. Mára azonban felépült a katolikus közösség harmadik temploma is, egyre többen érzik Isten közelségét. „Mi az egységes Európában is hűek akarunk maradni Krisztushoz és egyházához” – mondta az érsek beszédének végén.

A szentatya szlovákiai látogatásának negyedik napján mintha új erőre kapott volna. Igazolódni látszott azoknak az olasz újságíróknak a véleménye, akik szerint a pápa betegsége és a fárasztó utazások ellenére nem a Vatikán falai között, hanem híveinek társaságában, elsősorban fiatalok között érzi magát a legjobban. II. János Pál pápa többször is hosszan megszólalva pontifikálta végig szentmiséjét, a besztercebányai és rozsnyói szertartáshoz hasonlóan Pozsonyban is a szentbeszéd elejét és végét olvasta fel személyesen.

BOLDOGGÁ AVATÁS

A pozsonyi mise része volt két szlovák vártanú boldoggá avatása. A katolikus egyház ezentúl szentként tiszteli a kommunista börtönöket megjárt és többször megalázott Vasiľ Hopko görög katolikus segédpüspököt és Zdenka Schellingová apácát, aki 12 évet szenvedett csehszlovák börtönökben azért, mert 1952 februárjában segített megszöktetni egy igazságtalanul elítélt papot az egyik pozsonyi kórházból. „Mindketten a hűség fénylő példájaként állnak előttünk a vallási üldözések könyörtelen időszakából. Mindkettőjüket igazságtalanul ítélték el, megkínozták és megalázták, teljes magány, majd a halál várt rájuk. A kereszt jelentette számukra az életet, ez volt az erő és a reménység forrása” – tolmácsolta a boldoggá avatás szertartásán II. János Pál pápa szavait Jozef Tomko bíboros. A szentáldozáson is aktívan részt vevő pápától csak néhány kiválasztott, köztük Mikuláš Dzurinda kormányfő és Pavol Hrušovský házelnök vehette magához személyesen a megszentelt ostyát. Meglepetésként hatott, hogy a pápa pozsonyi miséjének végén egy rövid mondattal magyarul is köszöntötte a Magyarországról érkezett híveket, de köszönetet mondott híveinek németül, ukránul, csehül, olaszul és anyanyelvén, lengyelül is. II. János Pál egészségi állapotáról a 2. oldalon olvashatnak. (kovács, rudas, ú)