Lesz-e a románhoz hasonló szlovák–magyar megállapodás?

Chlebo szerint ez bizonyítja: civilizált térségben élünk, és az összes érintett országnak közös az elképzelése a jövőről, az Európai Unión belüli értékekről. „Gratulálok a megegyezéshez egy ilyen kényes kérdésben, melyet remélhetőleg hamarosan Szlovákiával is sikerül rendezni. Január 1-je egyébként számunkra egyszerű államünnep, sohasem volt határidő” – tette hozzá az államtitkár a törvény hatályba lépésének idejére utalva. Egyelőre nem akart arról találgatni, Szlovákia a román–magyar egyezséghez hasonló megállapodásba belemenne-e. A megegyezésnek egyik legfőbb eleme, hogy valamennyi román állampolgár szabadon vállalhat ideiglenesen munkát Magyarországon. Chlebo továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, és az esetleges egyezségnek „eleget kell majd tennie a szlovák fél minimális követelményeinek.” Az Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök által szombaton aláírt kormányközi egyetértési nyilatkozat több helyen szó szerint átveszi az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait. Ez a konzulátusok és az ajánlószervezetek szerepére, a magyarigazolványok kiadásának feltételeire, adattartalmára is érvényes. Eszerint a magyarigazolványok kiadására csak a Magyar Köztársaság területén, a romániai magyar külképviseleteken és konzulátusokon van lehetőség. Romániai magyar szervezetek Románia területén nem adhatnak ki a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó ajánlásokat sem az igazolványhoz.

Szlovákiában öt szervezetből alakult a Szövetség a Közös Célokért, mely együttműködő szervezetként – ha erre felkérik – a magyarigazolvány elintézésében is segédkezhet. A szövetség hivatala 31 embert foglalkoztat majd, néhányukkal már aláírták a munkaszerződést. „Alapszabályzatunkban nem szerepel a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos tevékenység, így bennünket egy román–magyar egyezséghez hasonló esetleges szlovák–magyar megállapodás nem érint” – mondta Mézes Rudolf, a szövetség hivatalvezetője.

Jaroslav Chlebo szerint az ajánló szervezetek már nem okoznak gondot, hiszen Magyarország a végrehajtásirendelet-tervezetben elfogadható változatot hagyott jóvá. Továbbra is nehezíti viszont a szlovák fél dolgát, hogy a feltételezett több végrehajtási rendeletből csak négyet kaptak kézhez, és a külügyi tárca most Szlovákia budapesti külképviseletén keresztül a magyar külügyminisztériumban próbálja kideríteni: a négy végrehajtási rendeleten kívül lesz-e még több is. A szakértőcsoportok tovább tárgyalnak, Szlovákia csak a szükséges információk birtokában fogalmazza meg végleges álláspontját.

Peter Weiss (SDĽ), a parlament külügyi bizottságának elnöke pozitívan értékelte lapunknak a román–magyar egyezséget, és emlékeztetett: a szlovák fél a vitás kérdéseket kezdettől fogva külön-külön egyezségekkel próbálta rendezni. Weiss ismételten kifogásolta, hogy a magyar fél a törvény jóváhagyása előtt nem konzultált Pozsonnyal.

Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője meggyőződése szerint a román–magyar megállapodás a magyar–szlovák viszonyra is hatással lesz. „Az MKP-frakció bölcsen döntött, amikor mindent elkövetett azért, hogy a decemberi ülésen a külügyi bizottság javaslata ne kerüljön a plénum elé; csak fölösleges magyarellenes kirohanásoknak lehettünk volna tanúi. Már akkor tudtuk: néhány nap kérdése, hogy a magyar fél megkösse a megállapodást, melynek az aláírását kedvezően értékelem” – árulta el lapunknak Bárdos. (sza)

Módosítanák a státustörvényt

Budapest. Az MSZP a kedvezménytörvény felülvizsgálatát sürgeti, mert álláspontja szerint a magyar és a román kormányfő között létrejött megállapodás ellentétes a magyar nemzet érdekeivel. Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese leszögezte: a miniszterelnöknek nem volt felhatalmazása egy ilyen megállapodás megkötésére. Úgy vélte, hogy a megállapodás a hatályos jogszabályokkal is szemben áll, s Orbán Viktort súlyos politikai felelősség terheli. Mint mondta, az Országgyűlésnek mielőbb tárgyalnia kellene az ügyről, de az MSZP még nem döntötte el, hogy kezdeményezi-e a parlament rendkívüli ülésének összehívását.

Összehívta az Országgyűlés Külügyi Bizottságának rendkívüli ülését január 11-ére a testület szabad demokrata elnöke. Szent-Iványi István szerint a kedvezménytörvény a magyar külpolitika legsúlyosabb veresége. Hozzátette: a megállapodás ellentétes az elfogadott törvénnyel, ezért haladéktalanul módosítani kell. (MTI)