Koncoš elvtárs elsöprő győzelme

Nagyszombat. „Elvtársak és elvtársnők, Pavel Koncoš 256, Peter Weiss 90, Milan Ftáčnik 36, Jozef Stank 22 és Roman Šipoš 6 szavazatot kapott. A küldöttek 62,15 százaléka Pavel Koncoš elvtársra voksolt, ő a Demokratikus Baloldal Pártja új elnöke” – hirdetett eredményt szombat este az SDĽ tisztújító kongresszusán a párt választási bizottságának tagja.

A jelenlevő 412 küldöttből egy adott le érvénytelen szavazatot, egy pedig nem voksolt; Roman Šipoš elnökjelölt előre bejelentette, sem saját magára, sem másra nem fog szavazni. Koncoš győzelmére az elvtársak hozzú tapssal reagáltak, majd Jozef Migaš volt elnök átadta helyét az utódnak. Migaš csak a kongresszuson közölte: Koncoš javára visszalép, nem pályázza meg a funkciót. „Utódom legyen olyan sikeres, mint én. Háromszor választottak elnökké, de az én időm lejárt. Tovább kell lépni, és meggyőződésem szerint Koncoš kivezeti a pártot a válságból” – gratulált az új elnöknek. Koncoš beszédében a kongresszus időpontját jelképesnek nevezte: november 17. a politikai rendszer változását jelképezi, ám 12 év alatt nem sikerült a forradalomhoz fűzött reményeket valóra váltani. „A régi rendszer összeomlása felbátorította az újkonzervatív és újliberális erőket. Az SDĽ 1990-től azokat tömöríti, akik nem utasítják el a régi rendszer pozitívumait. 1989 decemberében a megkérdezettek 80 százaléka az Alexander Dubček által megtestesített, emberarcú szocializmust választotta. Ez nem nosztalgia, hanem kihívás” – mondta Koncoš. Az új elnök az SDĽ struktúráiban a magukat a reformszárnyhoz soroló párttagoknak is „megfelelő helyet” akar biztosítani. A baloldali párt stratégiai partnerei – Koncoš szerint – csak olyan pártok lehetnek, melyek választási programja legalább 70 százalékban egyezik az SDĽ-ével. A baloldalt többször bíráló Magyar Koalíció Pártjával kapcsolatban Koncoš leszögezte: „Az MKP-ban pragmatikus emberek vannak, akik a kormányban a magyar miniszterek által képviselt ágazatok céljaiért szállnak síkra. De sajnos olyanok is vannak ott, akik a pártérdekeket és nem azokat az alapelveket helyezik előtérbe, melyek alapján együttműködhetnénk.”

A baloldal kormányban való szerepléséről mind az öt elnökjelölt elismerte: elkerülhetetlen volt a jobboldali pártokkal szövetkezni, és bizonyos reformokat is végre kellett hajtani. Eltérően vélekedtek azonban a reformok megvalósításának módjáról és a párton belüli válság okairól. „Az SDĽ népszerűtlenségéért nemcsak a sajtó és a jobboldali pártok, hanem mi is felelősek vagyunk: médiapolitikánk csődöt mondott, gyakran változtatjuk állásfoglalásainkat, saját minisztereink nyilatkozatait is kétségbe vonjuk, túl sok korrupciós botrány fűződik a nevünkhöz, a klientelizmusról szóló vádaktól sem tudtunk megtisztulni. A jobboldallal konkuráló, reformpárti baloldali erővé kell válnunk” – szögezte le még a vitában Peter Weiss, s felszólította Koncošt: lépjenek vissza mindketten a pártszakadás elkerülése érdekében. Néhány küldött arra kérte az öt elnökjelöltet, vonuljanak a kulisszák mögé, és válasszák ki maguk közül a „legjobbat”. Ftáčnik – saját bevallása szerint – pótmegoldásként jelöltette magát, mert a legerősebb ellenfelek (Koncoš és Weiss) megosztották a küldötteket, és nem képesek szavatolni a párt egységét. Jozef Stank és Roman Šipoš „gyenge” jelöltnek számított, felszólalásukat több elvtárs bírálta. Ľubomír Fogaš is jelöltette magát, ám Stank javára visszalépett. Mindannyian kijelentették: tiszteletben tartják a választás eredményét, nem lépnek ki a pártból.

Koncoš megválasztása után Ftáčnik és Weiss nem szállt ringbe az alelnöki posztért. „Koncošt terheli a felelősség a pártban eluralkodó mentalitásért. A jelenlegi erőviszonyok között jobb, ha egyszínű vezetés alakul ki” – mondta Weiss. Ftáčnik azért lépett vissza, hogy „új emberek kapjanak lehetőséget”. Az új alelnökök Hana Blažíčková, Ladislav Orosz és Boris Sopira lettek. A küldöttek a hajnali ötig elhúzódó kongresszuson megválasztották a párt legmagasabb végrehajtó szervét, a 23 tagú országos választmányt, és módosították a belső szabályzatot is. Jozef Migaš házelnöki funkciójából eredően az SDĽ szűkebb vezetésének tagja marad. (sza, s, t)