Június 13-án, vasárnap lesz az első EP-választás

A parlament elnöke az alkotmánynak és az európai parlamenti választásokról szóló törvénynek megfelelően tegnap írta alá az erről szóló döntést. Az országnak 14 EP-képviselője lehet. Bár az EP-választás szempontjából fontos alkotmánymódosításról szóló parlamenti szavazás a múlt héten fiaskóval zárult, a házelnök gond nélkül kiírhatta a voksolást, azt ugyanis külön törvény szabályozza. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy ha június 13-ig nem módosul alaptörvényünk, akkor a választások eredményét és alkotmányosságát bárki megkérdőjelezheti; például azt nehezményezheti, hogy nem élhetett aktív és passzív választójogával az EU irányelveivel összhangban. Daniel Lipšic igazságügyi miniszter ezért azonnal új alkotmánymódosító tervezetet dolgozott ki, ezt tegnap már a kormány elé terjesztette, a parlament pedig sürgősségi eljárás keretében a májusi ülésen foglalkozhat vele. A miniszterek tegnap megszakították a tervezet tárgyalását. Lipšic szerint nem utasították el a javaslatát, viszont a koalíciónak időre van szüksége, hogy mérlegelhesse: az előterjesztett alternatívák közül melyik a jobb megoldás. Ettől függetlenül májusban a plénum elé kerülhet az egyik, vagy akár mindkét elképzelés. Lipšic ugyanis az alkotmánytervezettel egy időben az EP-választásokról szóló jogszabály módosítását is előterjesztette – arra az esetre, ha ez előzőt ismét nem fogadná el a parlament. Az elegánsabb megoldás az alaptörvény megváltoztatása lenne. Lipšic szerint most csak arra kell összpontosítani, hogy a hazai és az európai parlamenti mandátum összeegyeztethetetlen legyen, valamint a választások eredményét az alkotmánybíróság felülbírálhassa. A parlament és a kormány viszonyának újrafogalmazását ezúttal nem kell feszegetni, ellenkező esetben az ellenzék is előállhat saját követeléseivel – az úgynevezett nyomozóbizottságok létrehozásával –, és a végső szavazás ismét fiaskóval végződhet. Ha csak az EP-választás szempontjából nélkülözhetetlen változtatások kerülnek a törvényhozás elé, valószínűleg meglesz a szükséges 90 voks. (lpj, sza)

Két lehetőség előnyei és hátrányai

Pozsony. Ha az alkotmányt mégsem sikerül módosítani, abban az esetben egyszerű többséggel el lehet fogadtatni a választási törvény megváltoztatását, melynek értelmében a voksolással kapcsolatos kételyek ügyében a Legfelsőbb Bírósághoz lehetne fordulni. Lipšic szerint mindkét alternatívának vannak előnyei és hátrányai. A tárcavezetőt főleg az aggasztja, hogy az alaptörvény módosítását sürgősségi eljárással kell elfogadni, ami a jövőre nézve veszélyes precedens lehet. Szerinte ilyen fontos törvényt nem szabad elkapkodni, bár elismerte: kivételes helyzet állt elő, és ha meg tudnak egyezni az ellenzékkel, talán szemet lehet hunyni a gyorsaság felett. (sz-a)