Gyertyát gyújtottak a józan ész sírján

Ismét csörögtek a kulcscsomók, a bársonyos forradalom évfordulóján a Fico-kormány ellen tüntettekSITA-felvételAz ellenzéki SDKÚ, MKP és KDH pénteken, a bársonyos forradalom kezdetének előestéjén, a Szlovák Nemzeti Felkelés terén emlékezett. „A szabadság és a demokrácia felnőtté vált” – jelentette ki Pavol Hrušovský, a KDH elnöke. A megemlékezésen részt vett Mirek Topolánek cseh kormányfő is. „Néha felteszem a kérdést, mit tanultunk 1948-ból és 1989-ből, és néha úgy érzem, semmit – mondta Topolánek. – Új vörösök nőnek fel, akik újra a kommunista egyenlősdit akarják bevezetni.” Sem a kormány, sem a kormánypártok nem rendeztek semmilyen megemlékezést. Robert Fico csak egy nyilatkozatot adott ki. Ebben azt állítja, a demokrácia mellett a szlovákok az önálló állam létrehozását követelték ’89-ben. „Pozsony több tízezres tüntetések központja lett, melyeken az emberek Európa és a világ előtt hangosan kimondták, hogy független államot akarnak.” Az önálló Szlovákia gondolata azonban csak évekkel később fogalmazódott meg, és Szlovákia lakosságának többsége 1992-ben sem támogatta Csehszlovákia szétválását.

Tüntetés Fico ellen

Szombaton a parlamenten kívüli Polgári Konzervatív Párt (OKS) szervezett nagygyűlést a főváros központi terén. Nemcsak a rendszerváltásra emlékeztek, hanem a kormány ellen is tüntettek, mert úgy vélik, tevékenysége a 18 éve kivívott szabadságot veszélyezteti. „Elismerjük, hogy a kormány szabad választások eredményeként állt fel, de ki kell mondani, nem értünk egyet a munkamódszereivel” – indokolta a tüntetés kormányellenes jellegét Juraj Petrovič, az OKS egyik vezetője. A nagygyűlés után a résztvevők a kormányhivatalnál gyertyát gyújtottak a józan ész jelképes sírján. „A kormány egyes lépéseitől tényleg megáll az ész, legyen az a piacgazdaság működésének korlátozása, vagy az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben eszközölt változások” – magyarázta Petrovič.

A kommunisták most is puccsról beszélnek

Megemlékezést tartott a kommunista párt is: szerinte 1989-ben politikai puccsal döntötték meg a kommunista párt uralmát. Azt állítja, a régi rendszer emberközpontú volt, és nincs még egy korszak a történelemben, melyben olyan fokú szociális egyenlőséget értek el, mint nálunk az 1980-as években.

Szólásszabadságot akarnak az újfasiszták

A szélsőjobboldali csoportosulások néhány tagja a szólásszabadságért tüntetett az elnöki palota előtt. Kopaszra nyírt fiatalok, bakancsok, a Hlinka-gárda egyenruhája és a Slovenská pospolitosť (Szlovák Testvériség) zászlaja is felbukkant. Ez az a szervezet, melynek betiltásával oly gyakran eldicsekednek a szlovák politikusok, ha a szélsőségek elleni harcról van szó.

A Pospolitosť a tüntetésen azt követelte, Szlovákiában ne legyen büntethető a holokauszt tagadása. Kifogásolják a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után Szlovákiában elfogadott terroristaellenes törvényeket, továbbá a szélsőséges csoportok ellen hozott törvényt is, mert azok szerintük korlátozzák az emberi jogokat. Sýkora szerint a több ezer ember halálát követelő merényleteket feltehetően az amerikai kormány követte el. Ugyanakkor azt is követelik, hogy a Btk.-ból vegyék ki azt a paragrafust, amely az emberi és szabadságjogokat elnyomó eszmék és csoportok támogatását bünteti – e paragrafus alapján emelnek vádat a hatóságok a szélsőséges, újnáci csoportok és személyek ellen.

A tüntetés után a Fiatal Baloldal (MĽ) közleményt adott ki, mely szerint a Pospolitosť félbolondok gyülekezete, akik bolondokházába valók, nem a terekre, és éppen az ő eszméik korlátozzák az emberi és szabadságjogokat. (lpj, s)

A Pospolitosť védi a Magyar Gárdát

Pozsony. A Magyar Gárdát védelmezte november 17-én Ivan Sýkora, a Slovenská pospolitosť egyik vezetője, aki a Kezdeményezés a szólásszabadságért szervezet pozsonyi tüntetésén beszélt, a köztársasági elnöki palota előtt. „Az emberek semmit sem tudnak a Magyar Gárdáról, mégis elítélik, miközben nem is ellenőrizték, valósak-e az információik – jelentette ki Sýkora. – Ha valóban korlátozni akarják a szlovákok jogait, ha valóban soviniszták, akkor tényleg el kell ítélni őket, de azzal nincs semmi gond, ha valaki védeni akarja saját nemzetét, tisztelni történelmi személyiségeit, óvni a nemzeti emlékműveket.” (lpj)