Fosztogatással gyászolták Koszovót

Koromeltakarítás az amerikai nagykövetségnél. Több hétre lesz szükség, míg Belgrád kiheveri a pusztítást. Reuters felvételA belügyminisztérium szerint rendzavarás miatt a rendőrök 192 személyt állítottak elő. Támadás érte Belgium, Bosznia és Hercegovina, az Egyesült Államok, Horvátország, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Törökország nagykövetségét. Ezek az országok hivatalosan is tiltakoztak Belgrádnál. Az ENSZ BT és az EU is felszólította a szerb kormányt, teljesítse kötelezettségét, s biztosítson megfelelő védelmet a külképviseletek számára. Belgrád központjában felgyújtottak továbbá egy McDonalds éttermet, kifosztottak 90 üzletet, több autót megrongáltak, számos helyen tönkretették az utcai világítást, a közlekedési lámpákat.

Hetek kellenek ahhoz, hogy Belgrád kiheverje a pusztítást, s visszanyerje régi arculatát – mondta a szerb főváros egyik vezetője, elkeseredetten bírálva azokat a kormányon és ellenzékben lévő politikusokat, akik hozzájárultak az indulatok elszabadulásához. A közművek, s általában a város normális napi működéséért felelős, hivatalosan városmenedzsernek nevezett Bojan Sztanojevics szerint óriási károk keletkeztek, s hogy ezek pénzben mit jelentenek, arról csak a jövő hét elején lesznek valamelyest megbízható adatok. „Gyakorlattá vált, hogy akár az állami érdekek védelméről van szó, akár sporteseményről, Belgrádban törnek-zúznak, s mindig ugyanazok a csoportok. Sajnos, ahhoz, ami most történt, jóváhagyását adta néhány miniszter és több ellenzéki politikus is.” Az amerikai és horvát képviselet előtt tegnap már rohamsisakos rendőrök álltak.

Vojiszlav Kostunica kormányfő csak a szerb érdekeknek okozott kár miatt kifogásolta tegnap a zavargásokat. Közleménye szerint a részben általa összehívott, Koszovó függetlensége ellen tiltakozó tömeggyűlésen, s az utána megtartott könyörgő istentiszteleten a szerb nép, s elsősorban a szerb ifjúság egyértelműen kinyilvánította, mit gondol Koszovóról, egyben hitet tett a jog, az igazság és a szabadság mellett.

Koszovó ügyében Oroszország akár katonai megoldáshoz is folyamodhat. Erről Dmitrij Rogozin, a NATO-hoz akkreditált orosz nagykövet beszélt tegnap. „Ha az EU kidolgozza közös állásfoglalását vagy pedig a NATO megsérti saját mandátumát Koszovó kérdésében, ezek a szervezetek konfliktusba kerülnek az ENSZ-szel. Akkor nekünk – ha azt akarjuk, hogy tiszteletben tartsanak bennünket – arra a következtetésre kell jutnunk, hogy durva erőt kell alkalmaznunk. Másképpen szólva: fegyveres erőt” – fejtegette Rogozin. Részletekbe nem bocsátkozott, de kizárta a NATO és Oroszország közötti katonai konfliktus lehetőségét. (mti, s, ú)