Rimaszombat. Közel kétezer fős ünneplő közönség előtt leplezték le szombaton délelőtt Rimaszombatban, a Tompa Mihály téren Petőfi Sándor szobrát.
Felavatták Petőfi Sándor szobrát Rimaszombatban
Lehull a lepelSomogyi Tibor felvételeAz Izsó Miklós gipszmintája alapján Győrfi Lajos szobrászművész és Varga Imre bronzöntő mester által elkészített, az egyik legszebb Petőfi-szoborként számon tartott köztéri műalkotást Tőzsér Árpád és Karol Vlachovský költő leplezte le. A szoboravató ünnepségen a magyarországi és szlovákiai politikai, kulturális és társadalmi élet kiemelkedő személyiségei tisztelegtek Petőfi Sándor emléke előtt. B. Kovács István, a Petőfi-szoborbizottság elnöke ünnepi beszédében a nemzetek közötti megbékélés, az európaiság, a polgári öntudat szimbólumaként állított szobor jelképes összekapcsoló és megtartó küldetéséről, Petőfiről mint a szabadságszeretet jelképéről emlékezett meg. A szoboravató ünnepségen szinte mindegyik szónok azt hangsúlyozta, hogy egy ország építésének első két tartóoszlopa 2004. május 29-étől Tompa és Petőfi szobra Rimaszombatban. A lelkes közönség előtt Tőzsér Árpád egy jövendőbeli szoborpark gondolatát vetette fel – helyet és teret adva számos más jeles gömöri személyiségnek. Bugár Béla, az MKP elnöke köszöntőjében a szlovák és magyar nemzet közös múltjáról szólva a méltán mindkét nemzet fiának tekinthető Petőfi Sándor nemzeteket összekötő szerepét hangsúlyozta európaiságunk vállalásakor, Szlovákia és Magyarország uniós taggá válásának történelmi apropóján. A rimaszombati önkormányzat szlovák képviselőinek anyanyelvükön köszönte meg, hogy támogatták Izsó Miklós alkotásának elhelyezését. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szintén szólt szlovákul is. Petőfi Sándor élete kapcsán az európai polgári értékrend erősítésének fontosságát hangsúlyozta. Erdélyi Géza református püspök a 130 év után végre köztérre került Petőfi-szobor kapcsán kiemelte: mostantól a költő szelleme erősíteni és bátorítani fogja az utókort, az itt élőket. Az 1848-as márciusi események jelképes, máig élő hatásáról a következőket mondta: „Mi is történt akkor, azon a nevezetes márciusi napon? Az ige és a vers hatalmával öltött testet a szabadság nagy eszméje 1848-ban. Mindig konkrét nemzetek teremtik a kultúrát, ez a talaj az, amelyben a nagy egyéniségek megteremnek. Kívánom, ez a táptalaj legyen továbbra is termékeny.” Az alkotás leleplezése után az ünneplő közönség több tucatnyi koszorút helyezett el a szobor talapzatánál. Az avatóünnepséget késő estébe nyúló színes műsor zárta.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2016. 10.26.
Őrizetben az afgán „Mona Lisa”
2012. 12.01.
Most elmarad a durva gázáremelés
2011. 12.12.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.