Európában – a szerződés szerint is

Athéni aláírás. Rudolf Schuster államfő és Mikuláš Dzurinda miniszterelnök ellátja kézjegyével a csatlakozási szerződést. TASR-felvéteEurópa politikai újraegyesülésének jelképes dokumentumát az ókori görög demokrácia egyik becses emlékhelyén, Attalosz király sztoájánál írták alá az állam- és kormányfők. Az Akropolisz hegyének lábánál terült el az agora, a görög városállam piactere, ahol azonban nemcsak a portékák, hanem a politikai gondolatok csereberéje is folyt, s így a demokrácia bölcsője is lett.

HÁROMPERCES BESZÉDEK

A tegnapi aláírási ceremónia több órán át tartott, minden jelen levő politikus hozzávetőleg háromperces ünnepi beszédet is tartott. Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök a ceremóniát megnyitó beszédében úgy vélte, hogy az EU tagállamainak meg kell őrizniük az ősi európai értékeket, a demokrácia értékeit. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tíz új tagállam csatlakozása új kötelezettségeket is jelent Európának. „Ne pihenjünk babérjainkon, haladjunk tovább és érjünk el fejlődést” – fogalmazott. Guy Verhofstadt belga miniszterelnök történelmi lehetőségnek minősítette a bővítést, ugyanakkor az iraki háború kapcsán az Európai Unión belül kialakult ellentétekről azt mondta, hogy az EU-nak konszenzusra kell jutnia a közös politikáról. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök megemlékezett az európai forradalmakról is. Elsőként említette az 1956-os magyar szabadságharcot. Mint mondta: ezek is hozzájárultak Európa egységének megteremtéséhez.

Gerhard Schröder német kancellár úgy vélte, Európa államai hálásak lehetnek a sorsnak, hogy megvalósult a kontinens egyesítése. Megértük, hogy Németország megosztottsága után véget vetettünk Európa megosztottságának is – vélekedett. Schröder azt mondta, hogy az EU nem csak egy hatalmas közös piacot, gazdasági egységet jelent, hanem társadalmi és kulturális cserét, melyben mindenki részt vesz.

„Európa tragikus kettészakítottságának végét jelenti a tíz új tagállam csatlakozása az Európai Unióhoz” – jelentette ki Rudolf Schuster az EU-csatlakozási szerződés ünnepélyes aláírása során. A szlovák köztársasági elnök szerint az öreg kontinensnek óriási lehetősége van arra, hogy demokratikus alapokon nyugvó, az egyének, nemzetek és államok különbözőségét tiszteletben tartó együttélést teremtsen meg. Az EU további bővítésére utalva megjegyezte: „Nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik csak a jövőben írhatják alá a csatlakozási szerződést, segíteni kell az ő felzárkózásukat is az Európai Unióhoz.” A jelenlevőket arról biztosította, hogy a szlovákiai állampolgárok szilárdan támogatják az új, egyesített Európa gondolatát. „A béke és a jólét elérése volt az egyik célja az európai integráció atyjainak, s bár az ezért érzett felelősség jelenleg nehéz feladat, ha egységes Európai Unióként akarunk helytállni, nincs más választási lehetőségünk” – mondta az elnök.

MINICSÚCS

A további felszólalások ünnepélyessége sem fedte el azt, hogy az athéni csúcstalálkozó másik fő témaköre az iraki háborúhoz fűződik: milyen szerepet vállaljon az újjáépítésben az EU, milyen szerepet kapjon az ENSZ – Kofi Annan főtitkár is megjelent Athénban –, hogyan lehet felszámolni az EU-ban a háború kapcsán kialakult feszültségeket. És nem utolsósorban: milyen legyen a jövőben maga az EU. Lényegében ez utóbbival foglalkoztak az aláírást megelőző különtalálkozójukon a kis országok vezetői. Az EU-tagok között a hasonlóan gondolkodó országok klubjának nevezett minicsúcs azokat az államokat tömöríti, melyek szemben állnak a brit– német–francia–spanyol javaslattal. A nagyok ugyanis azt szeretnék, ha a bővítés után az EU-nak öt évre választott elnöke és külügyminisztere legyen. Ezen a megbeszélésen 17 ország vett részt, köztük a tíz új tagállamból kilenc. A csatlakozók közül a lengyelek maradtak ki a megbeszélésről, mert a több mint 40 milliós ország inkább a nagyobb tagállamokkal működik együtt. Valéry Giscard d’Estaing, az Európai Unió alkotmányán dolgozó Konvent elnöke volt a vendég, a központi téma pedig az uniós reform, aminek egyik fő kérdése, hogy az EU vezetési struktúrája hogyan változzék meg. Abban mindegyik fél egyetért, hogy a jelenlegi, félévente váltott elnöki rendszer alkalmatlan a 25 ország összefogására. A nagyobb államok elnököt akarnak, a kicsik (melyek 17-es minicsúcsán Szlovákia is részt vett) ezt nem fogadják el. A kicsiknek azonban nincs közös álláspontjuk arról, hogy mi legyen a nagyok által támogatott elnöki rendszer helyett. Giscard d’Estaing erről a vitáról délutáni sajtótájékoztatóján elmondta: teljes egyetértés csak abban volt, hogy a közös külpolitikának egyetlen megtestesítője, európai külügyminisztere legyen. Abban is egyetértett minden ország, hogy a június 20-i szaloniki csúcsértekezleten a konvent elnökségének be kell terjesztenie az európai alkotmányos szerződés tervezetét, amely felváltaná az EU eddigi szerződéseit.

Az ENSZ-nek a vezető EU-tagállamok óhaja szerint fontos politikai szerepet kell vállalnia a háború utáni Irakban. Ezt sürgeti az ENSZ BT állandó vagy jelenlegi tagjaként Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Spanyolország abban a nyilatkozatban, amelyet közösen fogalmaztak meg az EU-csúccsal összefüggésben – jelentették ENSZ-diplomaták. Megfigyelők jelentős lépésként értékelték, hogy a négy ország közös nevezőre tudott jutni. A nyilatkozatban – értesülések szerint – az ENSZ-nek központi szerepet kívánnak biztosítani a polgári közigazgatás megteremtésében és a képviseleti kormány későbbi létrehozásában. A dokumentum szövegét este megvitatták Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is. A német hírügynökség szerint diplomaták a szöveget arra irányuló kísérletnek tartják, hogy az Európai Unió Irak-politikájában megtalálják az újrakezdés lehetőségét. Spanyolország és Nagy-Britannia az iraki háború mellett foglalt állást, Németország és Franciaország ellene volt.

TÜNTETÉSEK SOROZATBAN

A rendkívüli biztonsági intézkedések – több mint tízezer rendőr járőrözött tegnap Athénban – ellenére több tüntetés is volt a görög fővárosban. A csúcstalálkozó helyszínétől néhány száz méterre háborúellenes tüntetők összetűztek a rendőrökkel. A Reuters tudósítója szerint a mintegy hétezer fős tömegből kisebb csoportok szakadtak le, és ezek tagjai benzines palackokkal dobálták a rendőröket, akik könnygázt vetettek be ellenük. Dulakodás több is kialakult rendőrök és tüntetők között a város különböző pontjain. A tüntetők – főleg szélsőbaloldaliak – eredeti tervük szerint a brit és az amerikai nagykövetség előtt akartak tiltakozni az iraki háború ellen. De haragjukat ki akarták fejezni a háború elindítását támogató európai kormányfőknek is, éspedig Tony Blair brit, José María Aznar spanyol és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöknek. (m, o, i, t, ú)

Üzenet a határon túli magyarokhoz

Athén. Medgyessy Péter magyar kormányfő a csatlakozási szerződés aláírása alkalmából a határon túli magyarokhoz intézett külön üzenetében hangsúlyozta: „Magyarország az Európai Unió tagja lesz, és megnyílt a lehetőség, hogy a magyar nemzet egésze visszatérjen oda, ahová szellemében és lelkében mindig is tartozott. Az unió egyenrangú tagjaként Magyarország hallatni fogja hangját minden fontos ügyben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek ügye, a határon túl élő magyarok ügye. Törekedni fogunk arra, hogy egyetlen magyar közösség, egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla. Magyarország mindent elkövet azért, hogy szomszédaink minél előbb csatlakozhassanak az EU-hoz. Megkülönböztetett figyelemben fogjuk részesíteni mindazokat a magyarokat, akik szülőföldjük helyzetéből adódóan egyelőre még nem tartozhatnak az európai közösséghez, annak érdekében, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásuk zavartalan legyen, hogy közösen részesülhessünk a tagság előnyeiből.” (MTI)