Az uniót nem érdeklik a kisebbségek

Maga kicsoda? Angela Merkel német kancellár és Robert Fico az EU-csúcson.TASR-felvételE dokumentumot az EU-t alapító római szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából adják ki a hónap végén Berlinben. A magyar kormányfő elmondta, kezdeményezése nyílt ellenzőkre nem talált, de határozott támogatókra sem.

A kisebbségek ügyének nyílt formájú megfogalmazását illetően Gyurcsány kifejtette: az állam- és kormányfők általában támogatják, hogy az EU-ban a sokszínűség és a tolerancia folyamatosan hangsúlyozandó és a berlini nyilatkozatban is megjelenő elv legyen, és érthessék bele a kulturális, vallási és egyéb tényezők mellett az etnikai sokszínűséget is. A kisebbségek önálló említését illetően azonban „nagyfokú a bizonytalanság” a nyilatkozatokban. A kormányfő leszögezte: Magyarország érvelni fog az utolsó pillanatig, amíg a szöveget végső formába nem öntik. Nincs még egy olyan uniós nemzet, amelynek negyede-harmada a politikai nemzet határán túl él – emlékeztetett –, és míg Magyarország számára ez a téma megkerülhetetlen, a többiek számára „messze nem akkora kihívás”.

Monika Flašíková-Beňová, a Smer európai parlamenti képviselője lapunknak azt mondta, nem ismeri ugyan Gyurcsány Ferenc javaslatának szövegezését, de elméletileg nem lát gondot egy hasonló tartalmú deklaráció elfogadásában.

Még csütörtökön Gyurcsány arról is beszélt, hogy „sok ország nem érdekelt ennek a kérdésnek a napirendre tűzésében, vagy mert közvetlenül neki is vannak kisebbségi kérdésekben belső vitái, és nem kívánja, hogy ezt a vitát európai deklarációval befolyásolják”, vagy mert nem tartja elég fontosnak ahhoz, hogy konfliktusos szerepet vállaljon e kérdésben. A nyilatkozattól az uniós politikai elit azt várja, hogy kilendíti az EU-t abból az intézménykorszerűsítési zsákutcából, amelybe az alkotmányos szerződés franciaországi és hollandiai elutasítása után került. Gyurcsány hozzátette: a legnagyobb vita most arról szólt, hogy a történelmi gyökerek és előzmények körében említésre kerüljön-e a zsidó-keresztény kulturális hagyomány vagy sem. A vita intenzitásából és a megosztottságból arra következtetett, hogy „az egyébként nyilvánvalóan létező történelmi-kulturális összetevőt” nem foglalják bele a berlini nyilatkozatba. (mti, lpj)