Államfők Rimaszombatban

Tisztábban látni a szlovák–magyar viszonytTASR-felvételr Rimaszombat. Tegnap a városban tett látogatást Mádl Ferenc magyar és Rudolf Schuster szlovák államfő. A programtól eltérően mintegy másfél órás késéssel érkeztek meg, mert útközben Zvolenská Slatinán megálltak, és megkóstolták a juhtúrós galuskát. Az elnököket – a diplomáciában szokatlan módon – nem állami, vagy önkormányzati vezetők, hanem Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke fogadta. A református egyháznak Rimaszombatban évszázadok óta nem volt ilyen magas rangú vendége. Utoljára II. József császár látogatta meg őket, 1782-ben.

A vendégeket több száz fős tömeg várta a főtéren, és sem Mádl Ferenc, sem Rudolf Schuster nem mulasztotta el, hogy néhány percre és néhány kézfogás erejéig „elvegyüljön a nép között”. A református püspökkel folytatott megbeszélésen természetesen a 100 ezer lelket számláló egyház helyzetéről és gondjairól volt szó. Erdélyi Géza tájékoztatott a református iskolarendszer kiépüléséről, az egyházi intézmények munkájáról és a nehézkesen zajló egyházi restitúció állásáról. Az államfők kiemelték az egyház szerepét a társadalom erkölcsi felemelkedésének szolgálatában. Konkrét kérdésként a romák felzárkóztatásának ügye merült fel. Erdélyi Géza tájékoztatta vendégeit, hogy a roma misszió felé teljesen nyitott a református egyház és kész további szerepvállalásra is. A magyar és a szlovák államfő érdeklődött a református lelkészképzés helyzetéről. Ezt a kérdést a Szlovákiai Református Egyház 8 évvel ezelőtt önerőből megoldotta, hiszen Komáromban működik a Calvin János Teológiai Akadémia, állami akkreditációja azonban máig várat magára. Ennek előmozdítása érdekében Rudolf Schuster személyes tájékozódást és közbenjárást ígért. Mádl Ferenc elmondta: az egyházak, saját területükön a béke, a nyugalom és a teremtő erő hordozói. Ezt tapasztalta Rimaszombatban, ahol az európai uniós reményeket látta kicsiben leképezve. Egy régiónak nagy értéke az ott élő népek testvéri együttélése. Rudolf Schuster úgy fogalmazott, hogy számára az ökuméné jelenti a példát. Vagyis akinek gondja van, annak segítsenek a többiek. „Nem határon átívelő együttműködésre, hanem a határok nélküli együttműködésre kell törekedni. Ez a lelki felkészülés a feladatunk 2004-ig” – mondta. Erdélyi Géza szerint a református teológia kérdésében és az egyházi restitúció ügyében bír nagy jelentőséggel a látogatás. (som, fo)