Ajánlatok az ajánlókra

„Tudomásul vesszük, hogy az anyaállamok szerepet játszanak kisebbségük védelmében és megőrzésében, a nyelvi és kulturális kötelékek szorosabbá tételéért, mert a sokszínűség a régió és Európa erősítéséhez vezet” – idézte megnyitó beszédében Orbán Viktor a Velencei Bizottságnak jelentését a státustörvényről. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a bizottság jelentése közel áll kormánya álláspontjához, s igazolja, hogy a magyar kabinet európapolitikája egybecseng nemzetpolitikájával. A bizottság jelentése a kilenc európai úgynevezett státustörvényről azt is jelenti, hogy a kisebbségvédelem új formái alakulnak ki Európában, az anyaország segítéséhez nem kellenek nemzetközi sztenderdek. Orbán szerint a státustörvény a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítésének kezdete. Hangsúlyozta, a határon túli magyaroknak nem segítséget nyújt az anyaország, hanem ezt egy beruházásnak kell tekinteni, ami a jövőben gazdaságilag gyümölcsöző lehet. Ahhoz, hogy Magyarország ilyen módon befektetni tudjon, az anyaországnak erősödnie kell, hogy a határon túliak döntéseiket úgy hozzák, hogy egy erős Magyarország áll mögöttük.

Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, a Velencei Bizottság jelentése szerint a kilenc európai státustörvény között a magyar valahol középen van; vannak, amelyek meghaladják, a többi között a szlovák is. „A Velencei Bizottság döntése után elmondhatjuk, hogy a rangos európai fórum elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben lefektetett jogelveket, a törvény filozófiáját és gyakorlati megoldásait is” – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár. Elmondta: mind a magyarországi politikai pártok képviselőinek, mind pedig a határon túli magyar politikusoknak el kell számolniuk a törvény megvalósításával, és Magyarországon meg kell alkotni a végrehajtási utasításokat. „Ez nemcsak azért nehéz feladat, mert ilyen törvény még nem született Magyarországon, hanem azért is, mert át kell formálni az államapparátus gondolkodásmódját is a törvény végrehajtásának folyamatában” – fogalmazott az államtitkár. Németh Zsolt hangoztatta: a törvény végrehajtásával el kell számolniuk a határon túli magyar szervezetek vezetőinek is saját választóik előtt azzal, hogyan sáfárkodtak az adott lehetőséggel. Az államtitkár utalt arra, hogy a magyar kormány a nehezebb utat választotta, amikor megalkotta a törvényt, és emlékeztetett arra is, hogy könnyebb lenne a határon túli magyaroknak is beolvadni a többségi nemzetbe, mint naponta megküzdeni a puszta létért.

A Máért tegnap zárt ajtók mögött ülésezett. A vita főleg az ajánló szervezetek létrehozásáról folyt, vagyis ki, melyik szervezet adhat majd ajánlást a magyarigazolvány kiadására. A résztvevők hangsúlyozták: a Velencei Bizottság ajánlása nem korlátozódik csupán a kulturális és oktatási támgotásra, mint azt több, főleg román és szlovák politikus és sajtótermék megfogalmazta, ezért a végrehajtó rendelkezéseket így kell megfogalmazni. További információk az 5. oldalon. (mono)