A. Nagy László

Hogyan értékeli Dušan Čap?lovič miniszterelnök-helyettes kijelentését, amellyel kétségbe vonta a tibeti tiltakozó akciók spon?taneitását?

Ez őt minősíti, mert meggyőződésem, a tibeti helyzet nagyon komoly. Valamiféle mesterkéltségről beszélni enyhe túlzás. Habár azon sem csodálkoznék, sőt az lenne az igazi előrelépés, ha belsőleg szervezett és előkészített ellenállásról vagy tiltakozásról volna szó.

Hogyan kellene a kormánynak reagálnia?

Nagyon nyomatékosan kellene tiltakoznia; a megfelelő diplomáciai eszközökkel a kínai nagykövet tudtára kell adnia a kabinet álláspontját.

Ön szerint miért hallgat a szlovák kormány?

Azért, mert attól tart, hogy károsodhatnak Szlovákia kínai gazdasági érdekeltségei. Egy olyan kultúrájú és múltú országnak, mint Tibet, nem lehet az örök megszállottság a sorsa. A helyzet megítélése kétféle mércére vall a szlovák fél részéről: egyrészt a pozsonyi kormány is elismeri a nemzetek önrendelkezéshez való jogát, a valóságban pedig ezt Tibet esetében tagadja.

Helyes lenne a helyzet további éleződése esetén akár az olimpiai játékok bojkottja is?

Ebben a helyzetben a nemzetközi politikának és a szlovák külpolitikának is azt kellene hangsúlyoznia, hogy minél hamarább kezdődjenek meg a tárgyalások a dalai láma és a kínai kormány között. El tudom képzelni azt is, hogyha a helyzet még tragikusabbra fordulna Tibetben, akkor az ebben a pillanatban Kína számára legsúlyosabb eszközt, az olimpia bojkottját is be kellene vetni. (MSz)