A második Öböl-háború

Amerikai katona teljes hadfelszerelésben, bevetésre készen Reuters-felvételA konfliktus első ismert szárazföldi ütközetében az amerikai tengerészgyalogosok megsemmisítettek két iraki páncélozott szállító járművet. A szárazföldi csapatok közben újabb célpontok irányába indultak Dél-Irakban – közölte a Pentagon. Bufour Blount vezérőrnagy, az Egyesült Államok 3. gyalogsági hadosztályának parancsnoka kijelentette, hogy a tüzérségi zárótűz vezeti be az Irak elleni szárazföldi háború első szakaszát. Az ágyuk torkolattüze szinte megvilágította az eget, és Irak felől robbanások hallatszottak. Blount szerint a tüzérségi támadás kiterjed az egész kuvaiti-iraki határvonalra.

PÁRIZS IS BELÉP?

Franciaország nem zárja ki a beavatkozást az iraki eseményekbe, beleértve a katonai eszközök felhasználását, ha Bagdad vegyi, biológiai vagy bakteriológiai fegyvert vetne be az amerikai csapatok, illetve a szomszédos országok ellen. Jean-Francois Bureau védelmi szóvivő kijelentette, ha az ország szövetségeseinek biztonsága veszélybe kerül, Párizs a szükségletek arányában, akár katonai eszközökkel is hajlandó segítséget nyújtani.

Irak tegnap kora délutánig összesen hat rakétát – köztük két Scud-ot – lőtt ki Kuvait területére, amelyből kettőt megsemmisítettek az amerikai Patriot rakétaelhárító rakétaütegek – jelentette be a kuvaiti védelmi minisztérium. Irak cáfolta, hogy Scud rakétákkal rendelkezik. A rakétatámadások emberéletet nem követeltek. Az amerikai és kuvaiti alakulatoknál a biológiai és vegyifegyver-támadás veszélyének legmagasabb fokozatát rendelték el: a katonák felvették gázálarcaikat, vegyvédelmi ruházatukat és támadóállást foglaltak el. A kuvaiti védelmi tisztségviselők szerint az első rakéták kisebb, kínai gyártmányú lövedékek voltak. Az első megsemmisített Scud rakétát egy amerikai katonai táborra lőtték ki. „Nincsenek Scud rakétáink” – közölte Muhammad Szaid asz-Szahaf iraki tájékoztatási miniszter bagdadi sajtóértekezletén, de a Kuvait elleni rakétatámadásokat nem cáfolta.

Amerikai katonai források szerint olajkutak égnek Irak déli részén, a kuvaiti határ közelében. Donald Rumsfeld védelmi miniszter is megerősítette a hírt. Lángokban állt tegnap az asz-Szaura olajfinomító Bagdad déli részén. A tűz az iraki főváros központjából is látszott, de egyelőre nem lehetett tudni, rakétabecsapódás okozta-e, mert az újságírókat nem engedték ki a szállodákból, a hatóságok viszont nem közöltek részleteket.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kijelentette: az iraki rezsim napjai meg vannak számlálva. Az iraki népnek azt üzente, hogy a felszabadulás napja közel van.

A NATO védelmi tervező bizottsága tegnap Brüsszelben elhatározta, megerősíti a Törökországba vezényelt szövetségi erők készültségét és módosította esetleges bevetésének szabályait. Lord Robertson NATO-főtitkár közölte, ha a következő időszakban támadás érné a szövetség tagját, Törökországot, szövetségesei a washingtoni szerződés előírásainak megfelelően teljesítik vele szemben kollektív védelmi kötelezettségüket.

ANNAN SAJNÁLKOZIK

Kofi Annan ENSZ-főtitkár tegnap sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Irakot ismét háború sújtja és felszólította a harci cselekményekben érintett valamennyi felet, hogy gondosan tartsák tiszteletben a nemzetközi emberiességi előírásokat. „Gondolatban az iraki néppel vagyok, amelyre újabb megpróbáltatás vár” – fűzte hozzá, majd felszólította a háborúban érintett valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben a humanitárius nemzetközi jog előírásait. Az ENSZ főtitkára úgy vélte: Irakot békés módon is leszerelhették volna, ha tovább tartottak volna az ez irányú diplomáciai erőfeszítések.

A Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége már felkészült 180 ezer iraki menekült ellátására, de újabb 158 millió dollár segély öszszegyűjtésére vonatkozó felhívást tettek közzé tegnap. A segélyszervezetek becslése szerint 305 ezer ember fog elmenekülni a csapások elől Irak más részeire, Iránba, Jordániába, Kuvaitba, Szíriába és Törökországba, és az összegyűlő adományokból nekik kell hajlékot, élelmet, vizet, gyógyszereket biztosítaniuk.

LEZUHANT EGY HELIKOPTER

Közép-európai idő szerint tegnap 3 óra 33 perckor amerikai F-117A lopakodó bombázók támadták meg Bagdadot, a Vörös-tengeren és a Perzsa-öbölben állomásozó amerikai hadihajókról pedig több mint negyven Tomahawk cirkálórakétát lőttek ki az iraki fővárosra Reuters-grafika Lezuhant Irak déli részén az amerikai különleges erők harci helikoptere. A legénységet és a fedélzetén tartózkodó katonákat kimentették. A helikopter balesete volt az amerikai légierő első vesztesége az Irak elleni harci cselekményekben. A Reuters által idézett amerikai katonai források szerint a baleset még az első bombázások és rakétatámadások előtt történt. Az illetékesek nem voltak hajlandók felelni arra a kérdésre, hogy pontosan hol zuhant le a helikopter, és hogy hány katona volt rajta a hatfős legénység mellett. Csupán annyit közöltek, hogy a kétmotoros gépet megsemmisítik, hogy csúcstechnológiájú felszerelése ne kerülhessen az irakiak kezébe.

AZ ELŐZMÉNYEK

Az USA egy Bagdad melletti célpont bombázásával tegnap hajnali fél négykor kezdte meg az – Iraki Szabadságnak nevezett– háborút Irak ellen. Washingtoni kormányforrások szerint alkalom adta csapás volt: a katonai akció egyelőre korlátozott maradt. A cél az volt, hogy „lefejezzék az iraki vezetést”. A stratégiai célpontok elleni elsöprő légitámadás, melyet sokan valószínűsítettek, lapzártánkig nem kezdődött meg.

Három órával az első amerikai csapás után megszólalt Szaddám Huszein iraki elnök is. A bagdadi tévében mondott beszédében azt hangoztatta: a vakmerő „kis” Bush újabb bűnt követett el, amikor megtámadta Irakot.

George Bush két órával a Bagdadhoz intézett ultimátum lejárta és fél órával az első robbanások után rövid beszédet intézett az amerikai néphez. Bejelentette, az amerikai és a brit erők megkezdték egy széles és összehangolt hadjárat nyitó szakaszát. Jelezte, „a hadjárat a kaliforniai nagyságú ország nehéz terepén hosszabb és nehezebb lehet, mint egyesek jósolják”. Közölte, hogy célja az egységes és szabad Irak megteremtése. „Nincsenek ambícióink Irakban, csupán a fenyegetést akarjuk megszüntetni és visszaadni az ország ellenőrzését az iraki népnek.” Az elnök leszögezte, hogy ez a hadjárat nem lesz felemás, befejezetlen és nem végződhet másként, csak győzelemmel.. (MTI, o-o, i-x)