60 évesen, de magasabb nyugdíjjal

Pozsony. 2003-tól 2010-ig fokozatosan hatvan évre emelik a nők nyugdíjkorhatárát – döntött szerdán a kormány. Ha a parlament is elfogadja, 2018-tól a nyugdíjazáskor már nem veszik figyelembe a felnevelt gyermekek számát, azaz a nők – legyen akármennyi gyerekük – a férfiakhoz hasonlóan, hatvanévesen mennek nyugdíjba. Addig a régi és az új rendszer keveréke lesz érvényben, mely a tervek szerint 2003. január 1-jétől lép hatályba. A 7 éves átmeneti időszakban a nők eredeti nyugdíjkorhatárát a gyermekek számától függően évente kitolják bizonyos hónappal. „Az áttérés azon nők esetében lesz a legdinamikusabb, akiknek öt vagy több gyermekük van, és akik a jelenlegi szabvány szerint 53 évesen mennének nyugdíjba. Az eredeti korhatárhoz ugyanis minden évben 9, illetve 10 hónapot adnak hozzá” – magyarázta Bauer Edit szociálisügyi államtitkár. A gyermektelen nők (jelenlegi nyugdíjkorhatáruk 57 év) esetében évente 4 hónapot kell hozzáadni. Az egygyermekeseknél ez már 5-6, a négy gyereket felnevelőknél pedig 8 hónap évente. A gyakorlatban ez azt jelenteni, hogy annak az 1954-ben született nőnek a nyugdíjkorhatárához, aki egy gyermeket nevelt fel, és aki a jelenleg hatályos törvény szerint 56 évesen, tehát 2010-ben menne nyugdíjba, a szerdán jóváhagyott ütemterv szerint öszszesen 42 hónapot (3 és fél év) adnak hozzá, tehát csak 2013-ban válik nyugdíjjogosulttá. Az 1946 előtt született gyermektelen hölgyeket, illetve a legkésőbb 1949-ben született, öt vagy több gyermeket felnevelő nőket nem érinti a módosítás. Ők a törvénymódosítás feltételezett hatályba lépése előtt válnak nyugdíjjogosulttá, azaz a jelenlegi szabvány szerint nyugdíjazzák őket. A mellékelt táblázatból mindenki kiszámíthatja, mennyivel kell többet dolgoznia. Például aki a jelenlegi szabvány szerint 2003-ban lenne nyugdíjjogosult, és két gyermeket nevelt fel, nem 2003-ban megy nyugdíjba, hanem még hat hónapot le kell dolgoznia; egy ötgyerekes családanya, aki 2006-ban érné el a nyugdíjkorhatárt, a módosítás értelmében nem 2006-ban, hanem 36 hónappal később megy nyugdíjba; az a gyermektelen hölgy, aki 2010-ben lesz 57 éves, nem 57 évesen, hanem 32 hónappal később nyugdíjazható stb.

Bauer Edit szerint a nyugdíjkorhatár kiegyenlítése összhangban van az egyforma bánásmód alapelvével, és megszünteti a nők pozitív diszkriminálását. „Ugyanazt a szociális jelenséget – a gyermeknevelést – jelenleg kétszer kompenzáljuk” – mutatott rá. A korhatár kiegyenlítése a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartását célzó intézkedések közé tartozik. Az elmúlt tíz évben ugyanis az átlagéletkor a férfiaknál és a nőknél is emelkedett, és 2015-ben várhatóan a szlovákiai lakosok 22,4%-a lenne nyugdíjjogosult. „Nemcsak a korhatár egységesül. A férfiak és a nők nyugdíja közti különbség is kiegyenlítődik. A nők jelenleg átlag ezer koronával kevesebb nyugdíjat kapnak” – hangsúlyozta lapunknak az államtitkár. A Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) nevében Peter Gajdoš KOZ-alelnök elmondta, nem ellenzik a korhatár emelését, de lehetővé kellene tenni a korkedvezményes nyugdíjazást is. „Komolytalan dolog a nők egyenjogúsítására hivatkozni. Tudomásom szerint már tervezgetik a férfiak nyugdíjkorhatárának 62-63 évre emelését. Akkor megint nem lesz egyenlőség” – tette hozzá Gajdoš. A kormány három változat közül választotta ki a jóváhagyott időtervet. A másik javaslat szerint az átmeneti időszak 2003-tól 2027-ig tartott volna. A harmadik elképzelés pedig a férfiak nyugdíjkorhatárának emelésével is számolt.

Európában már mindenhol kiegyenlítődött a nyugdíjbamenetel időpontja, vagy ebbe az irrányba haladnak, és mindenhol magasabb a nyugdíjkorhatár, mint Szlovákiában. Magyarországon és Csehországban is jelenleg folyik a fokozatos kiegyenlítés, az egységes korhatár 62 év lesz. Lengyelországban 65 évet hagytak jóvá, de ez csak öt év múlva lép érvénybe. (sza)