Kis kártevő, tetemes kár

A leggyakrabban a hajtatott paradicsomon, uborkán és a paprikán, valamint a dísznövényeken károsítanak a gyökérgubacs-fonálférgek. Mint a nevük is elárulja, a növények gyökerén különböző formájú megvastagodásokat, gubacsokat képeznek. Ezáltal a tápanyag szállítása akadályozott, így a fertőzött növények fejlődése a tápanyaghiány tüneteit mutatja. Az ilyen növény további fejlődése és a termésérés mennyisége is észrevehetően csökken. Az első fertőzés mindig a talajból indul ki, de a fertőzés terjedésében a talajművelő eszközök, cserepek, szaporítóládák és az öntözővíz is szerepet játszanak. Még szembetűnőbb a károsítás, ha a fertőzött területen tovább folytatják a termesztést. A magasabb hőmérsékletű termesztő-berendezésekben a fonálférgek is jobban érzik magukat és rendszerint hirtelen felszaporodnak.

A fonálférgek fejlődését az ivari kétalakúság jellemzi, a hím fonál alakú, szabadon él. A nőstény duzzadt, körte alakú, bőre lágy, színtelen. A lárvák és a nőstények gubacsot képeznek a gyökérben és élősködő módon táplálkoznak benne. Hőigényük azonban meglehetősen magas. Az alacsony hőmérsékletet csak a tojások tűrik, ezek átvészelik a téli fagyokat a szabadföldön is. A kifejlett fonálférgek és lárvái azonban elpusztulnak. A fonálférgek fejlődése során az első vedlést már a tojásban kezdik. A második fejlődési fokozatú inváziós lárvák az üvegházban rendszerint 14-15 talajfokon kelnek ki. A kettes fejlődési fokozatú lárvák már elhagyják a gubacsokat, vagy azok elbomlása során kerülnek a talajba. Az így kiszabadult lárvák azután a növény tenyészőcsúcsa közelében hatolnak be újra a gyökér kéregszövetébe. A lárvák intenzív enzimkiválasztása következtében több 4-6 óriássejt keletkezik a gyökéren, ezeknek a fonálférgek táplálkozásában van fontos szerepük. Ez a táplálkozási szakasz a hőmérséklettől függően 2-3 hétig tart és ezt követi az újabb vedlés, melyek gyors ütemben néhány nap alatt lezajlanak. Az inváziós lárvák behatolása után hamarosan észrevehető a gyökérszövet sejtjeinek megnagyobbodása, burjánzása és megjelennek a ún. gyökérgubacsok. A lárvák alakja közben a fejlődés során megváltozik. A harmadik vedlés után a hímlárvák a lárvabőrben kezdenek kiegyenesedni és a negyedik vedlés után felveszik a fonál alakot. A nősténylárvák megvastagodnak körte alakúak lesznek. A hímek tömege a talajba vándorol, ott felkeresik a gubacsokban levő nőstényeket. A kártevő szűznemzéssel is képes szaporodni. Megtermékenyítés után a nőstények zselatin anyagú tojászsákotat választanak ki, abba rakják tojásaikat. Egy-egy nőstény 400-800 tojást rak le, szabadföldön évente 1-3, üvegházban 10-12 nemzedéke fejlődik ki!

A gyökérgubacs-fonálférgek elleni védekezés nehéz és költséges. Eredményességét rontja a fonálférgek gyors szaporodóképessége. Továbbá megvalósíthatatlan az állandó fertőzési forrás – a talajban maradó gubacsos gyökerek – eltávolítása is. Megelőző védekezésként már az új üvegház, fóliaház telepítési helyének kijelölésekor, illetve a fóliatelep áthelyezésekor kell megkezdeni. Lehetőleg olyan területet kell választani, ahol az előző években nem folyt zöldségtermesztés. A védekezés legcélravezetőbb módja az ellenállófajták nemesítése, terjesztése és használata.

Ha az üvegház talaja fertőzött, feltétlenül végre kell hajtani a talajfertőtlenítést. Itt vetésforgóval nem védekezhetünk, mert a faj rendívül polifág. Nálunk erre a célra a már régóta ismert jól bevált Basamid granulátumot használunk. A fertőtlenítés előtt a nedves talajt jól lazítsuk fel, négyzetméterenként 50–60 gramm/m2 vegyszert egyenletesen szórjunk ki, rotációs kapával dolgozzuk be, majd két hétre takarjuk le. A további két hétben a talajt 2–3 alakalommal mélyen forgassuk át segítve ezzel a gázosodott vegyszermaradék eltávozását. A készítmények jó hatásához legalább 20 Celsius fokos talajhőmérséklet szükséges. A talajszellőztetés után a vegyszerlebomlás ellenőrzésére bioteszt elvégzése javasolt.

Nagyon fontos a növényvédelmi szabályok betartása, mert a védekezés költségei tetemesek, másrészt az egyes vegyszerek szükségszerű használata utáni kötelező várakozás is jelentősen befolyásolhatja a tervezett bevételt.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa