Segítség, érettségire készülök!

Az ókori görögök szerint nem lehet kedvező a széljárás annak a hajósnak, aki nem tudja, hova tart. Hasonlóképpen nincs mire építkeznie annak sem, aki nem tudja, mit, miért és hogyan szeretne megvalósítani. Az első feladat ezért az időgazdálkodás. Meg kell határoznod a céljaidat is, és meg kell tervezned a feladatokat. Engedd szabadon néhány percre a fantáziádat, és próbáld meg elképzelni, mi is a célállomásod, hova szeretnél megérkezni, és gondold végig, hogy miért vágysz oda. Ha a továbbtanulást tartod a legfontosabb célnak, akkor próbáld meg elképzelni, milyen pozitívumokkal jár számodra az, ha egy felsőoktatási intézmény hallgatójává válsz.

Itt érdemes távolabbi előnyöket is mérlegelni, például belegondolni abba, milyen lesz az életed tíz év múlva, ha most sikerül a felvételi. Próbáld meg elképzelni a célállomásodat, méghozzá képszerűen és színesen, érezve, átélve a szituációt. Mi vár rád ebben a helyzetben? Mi az oka annak, hogy ezt a célt szeretnéd megvalósítani? Van-e valami, ami a terveid ellen hat? Tisztázd magadban ezeket a kérdéseket. Akkor leszel igazán hatékony a tervezésben, a tanulásban és saját időd beosztásában is, ha olyan célokért harcolsz, amelyeket saját magad tűztél ki magad elé, és teljes szívvel a megvalósításukért dolgozol.

Miért is teszem?

Nyilvánvaló, hogy nem lelkesedhetsz minden tantárgy iránt, még ha szükséged is van rájuk a továbbtanulás szempontjából. Mielőtt az új tanévben kezedbe veszed valamelyik tankönyvet, az első és legfontosabb itt is, hogy megkérdezed magadtól: Miért is teszem? Biztosan akadnak olyan tantárgyak, témák, írások, amiket szívesen tanulmányozol, és lesz olyan is, amit csak azért böngészel végig, mert muszáj. Az előbbiekkel könnyű dolgod lesz, különösebb erőfeszítés nélkül tanulhatod meg őket, ráadásul a motivációnak pozitív hatása lehet abban is, hogy a megtanultakra ne csupán az érettségi vizsga erejéig, hanem hosszabb távon emlékezzen az ember, márpedig az egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz biztos alapokra is szükség van. Az utóbbiakkal viszont már kicsit több munkád adódik…

Bármennyire is nem szereted az adott tantárgyat, első szabályként fogadd meg: minden írásos anyagot legalább kétszer áttanulmányozol! Először csak fusd át, és próbáld meg áttekinteni a tartalmát. Ezt érdemes még év elején megtenned. Már ekkor megéri: felépíthetsz egy vázat, amelyre később a tanév teljes anyagát ráépítheted. Másodszor olvasd el alaposan (valamikor a tanév során, de ne az utolsó hetekben) és a lényeget sűrítő kulcsszavakat, fogalmakat jegyzeteld ki. Ha év közben folyamatosan bővíted ezt a kulcsszó-gyűjteményt, akkor az év végi záráskor, az érettségire felkészüléskor nagyon könnyű dolgod lesz. Csak átböngészed ezeket a jegyzeteket, és nem kell újra végignyálaznod a teljes tankönyvet.

A kulcsszavakat kiírhatod névjegykártya méretű kartonokra, amiket egy dobozban őrizhetsz. Időről időre érdemes átnézni a gyűjteményt, és azokat a kulcsszavakat, amelyeket elsőre fel tudtál idézni, pontosan tudtad a tartalmát, átsorolhatod a csomag aljára. Azokat, amelyekben bizonytalan vagy, érdemes többször elővenni, memorizálni. Sajnos, ezt a lépést a legkorszerűbb tanulási módszerek alkalmazásával sem iktathatod ki: vannak dolgok, amiket egyszerűen be kell vésni, nincs mese.

Készíts napirendet!

Ha már tudod, mit miért tanulsz, érdemes azon is elgondolkodnod, hogyan oszd be az idődet. Készíts napirendet, heti tervet és az egész évre vonatkozó beosztást magadnak! Próbáld meg elválasztani egymástól a munkára, a tanulásra és a szórakozásra szánt időt!

Ha lehetséges, ezt az elválasztást ne csak időben, de térben is valósítsd meg! Keress egy kényelmes zugot a szobádban. Jobb, ha ülsz, mint ha fekszel, így kevésbé valószínű, hogy kiadós alvássá fejlődjön a lazítás! Alakíts ki magadnak egy állandó tanulósarkot, ahol nem foglalkozol mással. És persze a tankönyveket se hurcold magaddal az ágyba! Pszichológiai szempontból ehhez a fizikai helyszínhez kondicionálódik majd a tanulás, mint tevékenység. A televízió, rádió, különféle újságok vagy esetleg az internet a tanulósarokban könnyen elterelheti a figyelmed.

Tervezz be elegendő szabadidőt, ami a napirendedben és a heti időbeosztásodban is lehetőséged ad a lazításra. Vizsgáld felül a szokásaidat, hol tudnál egy kis időt visszanyerni önmagad számára.

Könnyebb az élet, ha összeállítasz magadnak egy napirendtervezetet, ami legalábbis gerincként összerendezheti a tevékenységedet. Ezt a tervet természetesen a szükségletek szerint átalakíthatod, de megléte alapvetően fontos ahhoz, hogy ne veszítsd el a kontrollt a rendelkezésedre álló idő felett.

A tervkészítéshez szükséges lépések:

– átgondolni a feladataidat,

– átnézni céljaidat,

– meghatározni az egyes részfeladatokhoz előreláthatóan szükséges időt (legalább félig-meddig reálisan…),

– elegendő szabadidőt hagyni a váratlan tennivalóknak,

– rangsorolni a feladataidat: mi az, ami kötelező, ami elhagyható,

– kidolgozni egy akciótervet,

– kiválasztani az alkalmas munkamódokat,

– gondoskodni az idő változatos eltöltéséről.

Természetesen a legjobb tervezés is csak akkor hatékony, ha időről időre őszintén megkérdezed önmagadtól: eleget tettél-e az önmagad által meghatározott feladataidnak. (kovi, he)