Optimisták, műveletlenek a 14-18 éves fiatalok

Az uniós csatlakozással kapcsolatos várakozásaikról, olvasási szokásaikról és médiahasználatukról vallottak budapesti tinédzserek és szüleik egy nemrég közzétett felmérésben. Az Új Ifjúsági Szemlében ismertetett vizsgálat szerint a fiatalok általában véve optimistán tekintenek a jövőbe, tizedük ugyanakkor egyetlen könyvet sem olvasott el az elmúlt év során, viszont napi 2,5 órát tölt a tévé előtt.

A kutatás tapasztalata szerint a gyermeket nevelő családok kétötöde úgy véli, hogy életükben nem hoz lényeges változást az EU, egyötödük romlásra, egyharmaduk viszont javulásra számít. Az optimistább válaszadók a vizsgálat tapasztalatai szerint egyértelműen az eleve jobb helyzetben lévők – magasabb iskolai végzettséggel, kedvezőbb anyagi-jövedelmi helyzettel rendelkezők – közül kerültek ki, míg a rosszabb körülmények között élők hajlamosabbak voltak sötéten megítélni a helyzetet. A fiatalok lényegesen optimistábbnak bizonyultak szüleik korosztályánál.

Az olvasási szokásokat és médiahasználatot is vizsgáló felmérés szomorú tanulsága, hogy a megkérdezett fiatalok több mint tizede – tankönyvein kívül – egyetlen könyvet sem olvasott el az elmúlt év során, míg a válaszadók harmada pedig kevesebb, mint öt olvasmányt vett kézbe 12 hónap alatt. A nem olvasók között főként alacsonyabban rangsorolt iskolatípusba járók, azon belül is inkább az erősebbik nem képviselői voltak többségben, az olvasmánytípusok közül legnépszerűbbnek viszont – meglepetésre – a szépirodalom bizonyult a vicces regények, a kalandregények és a krimik előtt.

Az olvasás helyett a fiatalok inkább a televízióból szerzik ismereteiket: a 14-18 éves korosztály hétköznap átlagosan 2-2,5 órát, hétvégén 3,5-4,5 órát tölt a készülék előtt. A tévénézés időtartama a feldolgozott adatok alapján összefüggést mutatott fiatalok által látogatott oktatási intézmény típusával: a színvonalasabb iskolába járók kevesebbet néznek tévét a kevésbé elismert és alacsonyabban kvalifikált intézmények padjait koptatóknál. A legtöbb időt az alapiskolások, legkevesebbet a gimnazisták fordítják a tévéműsorok megtekintésére, ami feltehetően a tanulók iskolatípusonként eltérő leterheltségével magyarázható. A legnépszerűbb tévéműsorok közül a filmeket, a zenei, a vetélkedő- és kvízműsorokat jelölték meg a fiatalok, a valóságshow-kat – kellemes meglepetésre – kevesebb, mint a felük: többnyire a lányok tartják figyelemre érdemesnek. A megkérdezettek fele egyáltalán nem olvas napilapot, a mindennapi hírlapolvasók aránya mindössze 15 százalék, ők is inkább bulvárlapokat választanak. A felmérés még egy megdöbbentő tanulsága, hogy a megkérdezett háztartások majdnem kétötödében senki, egytizedükben csak a felnőttek, ötödükben pedig csak a gyerekek űznek valamilyen sportot. Lesújtó képet fest a kutatás a családok a kulturális aktivitásról is: a megkérdezett szülők mindössze ötöde volt gyermekével az elmúlt egy hónapban moziban, vagy valamilyen más kulturális programon. (s, he)