ÖNISMERET ALAPFOKON

Biztos te is megfogalmaztad már a kérdést, hogy vajon miért olyan nehéz egyes emberekkel kapcsolatot teremteni, míg másokkal, noha alig váltottunk három mondatot, máris úgy érezzük, mintha régóta ismernénk egymást? Miért tudják egyesek úgy sodorni, vezetni az akadozó/szakadozó társalgás fonalát, hogy rögtön bensőséges beszélgetés alakul ki?

A szakemberek véleménye szerint ilyenkor szinte lényegtelen a barátkozó felek társalgási kultúrája, műveltsége, szókincse, mert ami a legfontosabb, az úgyis egyéni alkatunk függvénye. Megállapították azt is, hogy akik ugyanahhoz a pszichológiai típushoz tartoznak, könnyen szót értenek egymással, általában azonos hullámhosszon vannak, s nagyjából ugyanazt várják az élettől.

Az alapvető embertípusokról szóló elmélet alapjait C. G. Jung svájci pszichológus vetette meg a század elején. Műve, a Pszichológiai típusok korszakalkotó az emberi érintkezés furcsaságainak megértése szempontjából. Jung négyféle személyiségtípust különböztet meg. Az azonos csoportba tartozók közös ismertetőjegyekkel rendelkeznek: a ruházkodásuk, a tárgyaik, a társválasztásuk és az emberekhez való viszonyuk sok hasonlóságot mutat. Az elsődleges jegyek mellett, amelyek meghatározzák valakinek a viselkedését, léteznek olyan vonások is, amelyek másodlagos jellegként mintegy „színezik” az embernek az élethez és a munkához való viszonyát. Jung személyiségtípusai:

Az értelmi ember

Hirtelen, tervszerű, alapos és ragaszkodik a tényekhez. Idegenek tőle az ötletszerű elhatározások, reakciók; szeret aludni egyet a dolgokra. De ha egyszer döntött, makacsul ragaszkodik az elhatározásához. Az értelmi típusú emberek szeretnek konzervatívan öltözködni; lakásukban és munkahelyükön kínosan ügyelnek a rendre. Gondolkodó egyéniségek, szívesen választanak olyan foglalkozást, amely pontosságot, gondosságot igényel. Sok mérnök, számítógép-szakember, jogász, könyvelő, tanár tartozik ebbe a csoportba. Az értelmi ember azonban hajlamos arra, hogy apróságok miatt is rögtön fellobbanjon. S ha már a negatív oldalát nézzük: megesik, hogy merev, dogmatikus és kissé unalmas.

Az érzelmi ember

Spontánul, szinte ösztönösen reagál mindenre, hajlamos arra, hogy megfigyelje, elemezgesse önmagát. Szereti az embereket, a kalandokat, szeret mindenbe nyakig belemerülni. Amit ez a típus nehezen tud elviselni, az az unalom; mindig kész arra, hogy új partok felé evezzen, mindenütt ott legyen, minden újat kipróbáljon. Döntéseit az érzelmeire hallgatva hozza meg, legyen az új baráttal vagy új autóval kapcsolatos. Ezek a személyek hajlamosak arra, hogy sodródjanak. Az emberekkel való kapcsolatuk szívélyes; előnyben részesítik a világos, derűs színeket, a túláradó, szertelen dolgokat. Más típushoz tartozó embertársaik számára azonban olykor bosszúságot is okoznak; impulzívak, kiszámíthatatlanok, önkényesek. A művészek, üzletemberek, az ún. bohémek többnyire ehhez a típushoz tartoznak.

Az intuitív ember

Ötletekben gazdag, a jövő felé tekint, és rendszerint szereti a szellemi sportokat, a feladványokat. Általában nem mutat nagy érdeklődést a mindennapok iránt. A más típusba tartozókat könnyen megharagítja és viszont. Az intuitív ember ugyanis hamar türelmetlen lesz, ha ötleteit nem érvényesítheti azonnal. Többnyire csökönyös, kompromisszumot nem ismerő, nem gyakorlatias alkat. Ehhez a típushoz tartoznak rendszerint a feltalálók, a természettudósok, a kutatók, az építészek és az írók egy része.

Az aktív ember

Könnyen azonosítható. Váltakozó kedvű, mozgékony, sikerre törő. Élvezi a vadászatot, de nem veti meg a könnyen szerzett zsákmányt sem, ha éppen úgy hozza a sors. A kétségbeesés, a félelem mindig valamilyen cselekvési reakciót vált ki belőle. Pozitív „változata” a kifogyhatatlan energiájú ember, rossz esetben elvakult törtető, rámenős karrierista. A tettek embere kész arra, hogy feltétlen követője legyen valakinek, de el is várja ugyanazt. A sikertelenséget gyakran szereti másra hárítani. A kudarc csökkenti vállalkozó kedvét.

Az árulkodó környezet

Szemügyre vétele nagyon fontos kiindulópont lehet egy-egy személy alapos megismerésekor. A lakás vagy éppen az iroda sok mindent „elmond” nekünk, ha egy kicsit odafigyelünk. Az aktív ember nem sok időt fordít a belső berendezésre, őt csak a lényeges dolgok érdeklik. Az értelmi ember a rendet és a tisztaságot kedveli, ezért nála mindennek megvan a helye. Az érzelmi ember tarka színekkel, személyes tárgyakkal veszi körül magát. Már egy telefonbeszélgetés és árulkodik: a meleg és barátságos hang érzelmi embert takar, a hirtelen, gyors beszéd intuitívot, az izgatott a tettek emberét, a habozó, megfontolt pedig az értelmi embert jellemzi.

Te melyik típushoz tartozol?

Megtudhatod a választ, ha kitöltöd az alábbi kérdőívet. Négyes számot írj minden kérdéscsoportnál ahhoz a megállapításhoz, amelyik a legjobban illik rád, hármast ahhoz, amelyik szintén találó, kettest az mellé, amelyik csak részben, vagy alig-alig jellemző rád, végül pedig egyest azon feleletek után, amelyek egyáltalán nem vonatkoznak rád.

Szerintem én

a) gyakorlatias

b) erősen érzelmi

c) éles elméjű

d) szellemi érdeklődésű vagyok

A munkámtól azt várom el, hogy

a) sikeres legyen, hogy megtérüljön a belefektetett energia

b) érdekes legyen, az emberekkel legyen kapcsolatos

c) olyan legyen, amilyet elterveztem

d) hasznos legyen a jövő számára is

Megelégedettséggel tölt el, ha

a) többet sikerül tennem, mint amennyit elterveztem

b) segíthetek egy barátomnak

c) gondolkodással sikerül megoldanom egy problémát

d) egy ötletet össze tudok kapcsolni egy másikkal

Örömet szerez, ha mások azt gondolják rólam, hogy

a) olyan ember vagyok, aki elért valamit

b) kedves és találékony vagyok

c) olyan ember vagyok, aki előtt tiszta cél lebeg

d) széles látókörű, világosan gondolkodó ember vagyok

Ha tennivalóval látnak el, és időzavarba kerülök,

a) valószínűleg azonnal reagálok

b) a hangulatomtól függ, hogy mit teszek

c) szívesen gyakorolok kritikát

d) legszívesebben elmélyedek gondolataimban

Számold össze!

Az a) válaszok mellé írt pontszámokat, ezek a tettek emberére vonatkoznak. Ezután vedd sorra a b) válaszok (érzelmi típus), a c) válaszok (értelmi típus), majd a d) válaszok (intuitív típus) pontszámait. A legnagyobb összeg adja meg a te elsődleges, jellegzetes típusodat, a második legnagyobb szám pedig a kiegészítő, másodlagos jellegre utal.