Olvassunk együtt a kisdiákokkal!

Amikor már birtokában vagyunk a folyamatos és értő, jó tempójú olvasás képességének, valószínű, soha többé nem gondolunk arra, milyen fontos – és sokak számára nehezen elérhető dolgot sajátítottunk el. Az alábbiakban néhány olyan trükköt ismertetünk, aminek alkalmazásával megkönnyíthetjük gyermekünknek, hogy eljusson a gondtalan, észrevétlen olvasásig.

A látvány is besegít

A vizuális segédeszközök – mindenek előtt a sorvezető – nem csupán megengedett, hanem kimondottan ajánlott. A legjobb, ha a gyerek a mutatóujját vezeti az éppen olvasott sor alatt.

Ezzel az egyébként kiváló segédeszközzel csak az a baj, hogy a gyerekek egy része már alsó tagozatban is „dedósnak” érzi a módszert, így nehéz rábeszélni, hogy használja. Talán segít, ha a későbbiekben ismertetett együtt olvasás során mi magunk is ugyanezt a módszert alkalmazzuk – azaz szolidaritást vállalunk a kisdiákkal.

Gyorsítsunk!

A lassan, szótagolva, döcögve olvasó gyerekek a saját olvasási kudarcuk mellett még attól is szenvednek, hogy folyamatosan unatkoznak, néha az álmosság is kerülgeti őket. A szaggatott olvasás egyik oka, hogy minduntalan visszaugranak szemükkel az utoljára elolvasott szóra, jóllehet, ez felesleges. A gyerek ugyanis attól tart, hogy nem jól értette az eddig olvasottakat. Csakhogy a szem különösebb edzés nélkül is három-négy szót képes egyidejűleg látni, és az agy ugyanennyit fel tud dolgozni. Vagyis meg kell győznünk a tanulót arról, hogy még a hibaszázalék növekedése árán is gyorsítsa az olvasás tempóját, és semmiképpen se lépjen viszsza tekintetével a korábban már elolvasott szavakra. Ha ezt a görcsöt sikerül feloldani, a gyerek megtapasztalja a gyorsabb olvasás jó érzését, és megfelelő gyakorlás után a hibák maguktól eltűnnek. Okosan dicsérjünk! A megfelelő motiváció javítja az olvasási teljesítményt, de ehhez hitelesnek kell lennünk. Együtt kell követni a gyerekkel a szöveget ahhoz, hogy a megfelelő helyen tudjunk dicsérni, és ha szükséges, segíteni.

A közös olvasás közös élmény

Ne felejtsük el, hogy olvasni sokkal többet jelent, mint egy iskolai tantárgyat gyakorolni. Akinek öröme van a nyomtatott szavak megfejtésében, az belépőt kap egy külön világba, ahol a hasznos tudás mellett kalandok, és mindenek előtt érzelmi benyomások várnak rá. A szülőkkel vagy nagyszülőkkel együtt olvasni egészen különleges élmény, amely jóleső biztonságérzetet sugároz a gyerek számára, és akár egy életre szólóan megalapozza bizalomteli viszonyát a könyvekhez. A kisdiák viszonya az olvasáshoz nem kis részben azon múlik, hogy a gyerek látja-e a saját szülőjét csak úgy kedvtelésből olvasni. Ha úgy érezzük, hogy ez nem fér bele az estéinkbe, akkor nincs más hátra, mint a legelterjedtebb időrablótól, a televíziózástól kell visszahódítanunk legalább tíz percet. Még így is marad – legalábbis statisztikai átlagban – másfél óra, amit napról-napra a képernyő előtt töltünk. (he, mó)