Nyílt nap a lévai gimnáziumban

A diákok betekintést nyerhettek, hogyan zajlik a lévai gimiben egy tanítási óraA szerző felvételeA december 16-ai nap első felében öt alapiskola negyvennyolc kilencedikese ismerkedhetett meg az iskolával, Nagysallóról, Garamszentgyörgyről, de Zselízről és Csatáról is érkeztek diákok, és a lévai alapiskola két kilencedik osztályának tanulói közül is eljött majdnem húsz gyerek. Hajtman Béla, a gimnázium igazgatója elmondta, az iskola lelkészével, Kassai Gyulával toborzó körútjukon már meglátogatták ezeket az iskolákat, de eljött az ideje annak, hogy a reménybeli leendő elsős gimnazisták beleszagoljanak az iskola levegőjébe, megismerkedjenek az intézmény kínálta lehetőségekkel.

Egy számítógépes prezentációs anyag segítségével követhették végig a vendégek a 2001/2002-es első tanévtől egészen mostanáig a fiatal iskola sorsát. A gimnázium jelenlegi diákjai is videóra mondták véleményüket az iskola hangulatáról, a „megfeszített tanulásról”, a tanárok és az igazgató képességeiről. Majd a félszáz alapiskolás megszállta a folyosókat és a tantermeket, bekukkantottak az órákra, megismerkedtek az informatikai szaktanteremmel és a gimnázium legrejtettebb zugaival is. Németül nyomozhattak egy észak-vesztfáliai gyújtogatás után, magyarul ismételhették át a reneszánsz és a humanizmus korszakát, interneten szörfölhettek, a könyvtárban böngészhettek, szabad volt a pálya.

Délelőtt tíz órától csatlakoztak a kilencedikesekhez az ipolysági Fegyverneki Ferenc Egyházi Gimnázium végzősei és a szintén Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium negyedikesei, harmincnégy diák. Cúth Csaba, az ELTE Bölcsészettudományi Karának doktorandusa szerint a megviselt lévai gimnázium jövője pillanatnyilag biztosítottnak látszik, de a kilencedikes diákok szülein, magukon a diákokon múlik most már, hogy lesz e gimnázium ebben a végvárban. Ezután mutatkozott be hivatalosan a magyar egyetem és a két magyar kar. Laczkóné Erdélyi Margit, a komáromi Sellye János Egyetem tanárképző karának dékánja mutatta be a másfél éves intézményt. Elmondta, három karon, a tanárképzőn kívül, teológián és gazdaságtudományi karon lehet szerezni egyelőre baccalaureátusi minősítést, de már folynak az előkészületek, hogy a magiszteri, s később a doktori képzés is elindulhasson.

László Béla, a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja nemrég gyakorló iskolájának választotta a lévai egyházi gimnáziumot. „Lévának elsősorban jó gimnáziumra van szüksége, hiszen főleg ebben rejlik a továbblépés lehetősége, ezt az iskolát kell megtartani és fejleszteni” – szögezte le a dékán, s hozzátette megvetendőnek tart minden olyan törekvést, mely nem az értékmegtartást szolgálja, „mi a művelődésben hiszünk”. László Béla úgy gondolja, a tanári szakokon nagy a túltelítettség, érdemes lenne az érvénysülés szempontjából más szakokat is megpróbálni, megemlítette a hungarológiát, és elmondta, olyan szakokat is szeretnének indítani, melyek kifejezetten a mostani Európa igényeinek megfelelő szakembereket képeznének, mint például a regionális publicisztika, az euroregionalisztika vagy a kulturális és szociológiai antropológia. A felvételi kapcsán megjegyezte, a nyitrai egyetemen a tanárokat a szakmai felkészültség érdekli a leginkább, a tárgyi, egzakt tudás. Németh Zoltán a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem hungarisztika tanszékét a filológia kar tanáraként mutatta be. Felívta a figyelmet arra, hogy ezen a tanszéken nem pedagógusi, hanem tolmács, műfordítói és fordítói diplomát lehet szerezni, az „átváltási nyelv” viszont mindig a szlovák tehát, egyszerre három nyelvet lehet garantáltan elsajátítani. Németh Zoltán szerint anyagilag is érdekes állások tölthetők be ezzel a szakképesítéssel.

Koradélután nyolc egyetem majd húsz hallgatója mutatta be diákszempontból az egyes intézményeket. Pozsonyból érkeztek diákok a Közgazdaság-tudományi, a Műszaki és a Comenius Egyetemről, ám a nyitrai magyar tanszék és a komáromi Selye János Egyetem hallgatói is képviselve volt. Budapestről a Károli Gáspár Tudományegyetemről, az Eötvös Lóránt Tudományegyetemről és a Corvinus Közgazdaságtudományi Egyetemről érkeztek hallgatók. Több diák egy személyben több kart is képviselt. A budapesti diákok figyelmeztettek arra, hogy a határon túli magyar hallgatók életét igencsak megkeseríti a túlbürokratizáltság, aki teheti inkább Szlovákiában találjon magának megfelelő szakot.

Az ösztöndíjak igen csekélyek,

a kollégiumok telítettek, határontúliakat fenyegeti a szeparálódás veszélye, nem is minden tanszékről voltak jó véleménnyel a hallgatók. „Ember legyen a talpán aki állni tudja a sarat a hivatal útvesztőiben” –jegyezte meg az egyik egyetemista. Egy másik hallgató a beszámolók után megjegyezte: „Amint látjátok öt százalék a tanulás, kilencvenöt pedig a bulik, ezért nem mindegy milyen egyetemet választotok, s ezért jó a kollégium, hiszen ott zajlik az élet”. A sörárak alapján is Szlovákiát ajánlották az előadó. Megegyeztek az egyetemisták, hogy Szlovákiában körülbelül háromezer korona az egyhónapi egyetemi létezés átlag költsége. A magyarországi hallgatói önkormányzatok munkájával is megismerkedhettek a gimnazisták. Leendő teológusok, építészek, pedagógusok, lelkük mélyén „szabad” bölcsészek, testnevelő tanárok, közgazdászok, számoltak be tapasztalataikról.