Nyári élmények

Ez egy szúnyog, ez pedig egy béka.

Az ökoszisztéma kiszárad a vízből.

Csak érdeklődésünk fodrozódik néha.

Ez egy ház, fény recseg a kábeleken.

A padláson vagyunk, kezünkben krémek

„Mérget gyártunk” egy samponos

flakonban. Bezabálják éjjel a rémek.

Majd ebéd jött, de nem illett a nyárhoz.

Olyan volt mint egy csinált élmény,

melyet már előre memorizálsz,

és ettől olyan lesz, mint egy kérvény.

Az utószezon meteorológusai

Az égi erők túlórába kezdtek, de mi

így szeretjük, hogy zuhog az eső,

meg nyargalászik a szél mindenfelé.

A gázvezeték árka mellett vezetett

utunk, mikor jött a zuhé. Ez meg-

lepett minket, mint az első fagy a

későn startoló vadkacsákat.

Egy félig kész tóparti nyaraló idillibb,

mint a teljesen kész. Ahol mi letudjuk

az augusztust, az még félig sincs kész,

rádásul nem is a miénk, így ez a leg-

idillibb variáns. Ráadásul utószezon is

van, álom kerülgeti az őslakosokat,

a téli álom emberekre mért fajtája.

Kezd lelassulni minden, de én meg-

ideologizálom, hogy ez miért jó nekünk,

mert ehhez nagyon értek. Azért jó ez,

mert olyan, mintha volnának köztes

évszakok, és mi – mint megfigyelő

állomáson – mindig készenlétben

várjuk a különleges eseményeket.

Nem érhet váratlanul a rossz és a jó.

(Poós Zoltán)