Miért tudunk emlékezni?

Bármennyi idős is vagy, azt már biztosan tapasztaltad, hogy időnként előjönnek több évvel ezelőtt megtörtént dolgok emlékképei, sőt, még arra is emlékszel, hogy évekkel ezelőtt mit tanultatok matematikából! Hogyan lehetséges, hogy az ember annyi mindenre képes emlékezni? Hogyan működik az emlékezet?

Sok esetben csak tátott szájjal állunk meg olyan dolgok előtt, melyek egyébként teljesen természetes részei életünknek. Ki hinné, hogy agyunk hihetetlen menynyiségű információt képes tárolni, és érthetetlen számunkra, hogy sosincs olyan, hogy elfogyott a hely, és több új ismeret vagy élmény már nem fér be oda! És ez is csak egy a számtalan érthetetlen és számunkra felfoghatatlan dolog közül. Bár előfordul, hogy vannak különleges képességű emberek, de ettől függetlenül majdnem minden ember meglepően sok információt tud tárolni és felidézni az emlékezetéből, ugyanakkor, ha meglátunk egy rendszámot vagy feltárcsázunk egy telefonszámot, mindjárt el is felejtjük. Ez úgy tűnik, hogy ellentmondásos, mégis megvan rá a megfelelő magyarázat. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy az emberi agy kétféle memóriával rendelkezik. Ez a kétféle memória pedig nem más, mint a rövid távú és a hosszú távú memória. A rövid távú memória segítségével egy percen belül pusztán hat-hét dolgot vagyunk képesek megjegyezni, míg a hosszú távú memória lehetővé teszi, hogy évek vagy akár évtizedek múltán is vissza tudjunk emlékezni bonyolult információkra.

Tudósoknak sikerült kimutatni, hogy a rövid és a hosszú távú memória központja az agy más-más területén található. A rövid távú memóriáért felelős terület az agy középső részén van, a hosszú távú memória központjai pedig az agykéregben elszórtan helyezkednek el. Ez a magyarázat arra, hogy ha betegség vagy szélütés következtében megsérül az agy középső része, és a betegnél memóriazavar áll be, mégis vissza tud emlékezni az emlékezetvesztés előtt történt eseményekre, mert ezeket az emlékeket a hosszú távú memória központjai tárolják. Ugyanakkor a közelmúlt eseményeit az agya már nem képes rögzíteni. Egy hatéves gyerek szókincse hozzávetőlegesen 6000 szóból áll, s egy átlagos képességű ember élete folyamán ehhez még kb. 14000 szót tanul meg. Szókincsünk alapjai azonban még az olvasás tanulása előtt kialakulnak, mert a szavakat alkotó hangsorokat értelmük, ritmusuk, magasságuk szerint sajátítjuk el.

Elképzelhető, hogy amikor a hosszú távú memória rögzít egy információt, az egy képpé alakul át, s ezt a képet az agykéreg idegsejtjei tárolják. Agyunk több mint 100000 millió idegsejtet tartalmaz, és ezek egyenként kb. 10000 kapcsolatot létesítenek más idegsejtekkel, ezzel egy beláthatatlan, bonyolult hálózatot alkotva. A sejtek valószínűleg kémiai vegyületek segítségével tárolják az információkat.

Amikor ismétlünk valamit, illetve tanulunk, a rövid távú memóriában raktározott tudás átkerül a hosszú távú memóriába, ezeket a „híreket” pedig olyan molekulák szállítják, melyek képesek egyik idegsejtből átjutni egy másikba. Egyszóval, amikor megtanulsz valamit az iskolában, és még két év múlva is emlékszel rá, az a tudás bizony, már a hosszú távú memóriádban van elraktározva. Ugye, nem is olyan egyszerű szerkezet az emberi agy sem, mint ahogy az egész ember öszszességében sem az? Valahogy így működik tehát az emlékezés, amikor felidézünk az életünkből régi, kedves vagy szomorú élményeket! (he)