Miért hazudnak a gyerekek?

Nem igazi pedagógus az, aki sosem kerül konfliktushelyzetbe, vagy kitér előle. Karácsonynak ebben valóban igaza volt. A mai pedagógus, nevelő gyakran konfliktushelyzetben van. Kicsit már sok is a szüntelen hadakozás; fárasztó, néha egyenesen ingerlő, mert ha akarja, ha nem, harcolnia kell. A gondot általában az okozza, hogy sokszor értelmetlen és nem szükségszerű csatákat kell megvívnia. Ha a konfliktus abból adódik, hogy bizonyítania kell igazát tanítványai előtt, akkor van annak a harcnak értelme, sőt szükséges.

Ez a szakmával jár

De ha igazát olyanok előtt kell bizonyítania, akik szándékosan teremtenek fronthelyzetet, akkor a konfliktus egyszerűen idegtépő, és maradandó rossz nyomot hagy.

Tény, hogy a konfliktusok napjainkban is nagyon megszaporodtak. Ha magát az oktatás alaphelyzetét vesszük figyelembe, megállapíthatjuk, hogy abból is adódnak problémák. Például az órán elhangzó szavak 60–70 százalékát a pedagógus mondja ki – így egy-egy tanulóra az összesen kimondott szavaknak csupán 1–2 százaléka esik, vagy a diák átlagosan háromnaponként intézhet kérdést a pedagógushoz – ez idő alatt a tanár, a tanító az osztályt 700–800 kérdéssel állítja szembe. Általában azt a diákot tekintik sikeresnek, aki képes úgy alkalmazkodni, hogy a tanár elvárásainak megfeleljen. Ezeket a diákokat jutalmazzák, dicsérik és emiatt sikeresek. Az önállóságra törő diákokat, akik nem férnek bele az egyoldalúan irányított nevelési koncepcióba, megdorgálják, rosszabbul osztályozzák és büntetik.

Protestálnak, lázadnak

Az egyoldalúan irányított nevelés esetében a tanulók háromféle módon reagálnak: az alkalmazkodni kész tanulók együtt játszanak a pedagógussal, a kritikusabbak közönnyel és passzivitással reagálnak, az önállóságra törekvő diákok protestálnak, lázadnak, a tanítást megzavarják. A tanítási folyamat zavarának egyik forrása a jogosnak tekinthető ellenállás a diákot elhallgattató oktatási koncepcióval szemben. Hozzátartozik az iskolai hétköznapokhoz, hogy a gyerekek igen nagy százaléka az iskolai problémák, dilemmák miatt szorongással fekszik le. Ez a szorongás nem marad otthon a párnák között, hanem ott ül majdnem minden padban. Gyakorlati vizsgálatok alapján bebizonyították, hogy a szorongás: csökkenti az iskolai teljesítményt, befolyásolja az intelligenciát, zavarokat provokál, akadályozza a tanulási folyamatokat, a szorongás hatásai az iskolás gyermekek egyharmadát érintik.

Megtörtént eseményeket ferdít el

A pedagógus általában a viselkedészavarokkal találkozik leggyakrabban, és ezek közül főleg a hazudozás, lopkodás és a csavargás okozza a legtöbb gondot. Először tisztázni kell, mikor hazugság a hazugság, vagyis mi a hazugság ismérve. Hazugság az, ha a gyermek szándékosan akarja megtéveszteni pajtásait, tanárait, szüleit. A hazug gyermek megtörtént eseményeket ferdít el, hogy ezzel a maga javára vagy mások kárára új helyzetet teremtsen. Az igazi hazugság szándékos megtévesztés, és többféle indítéka is lehet. ĺgy találkozhatunk: félelemhazugsággal – a leggyakoribb jelentség, a gyermek fél a büntetéstől, és azért hazudik. A szükséghazugság kitérni a válaszadás elől.

A szülők pozitív modellje

A sikertelen, kudarcos gyermek sokat hazudik, ezt vágyhazugságnak nevezzük. Ha a pedagógus rájön a hazugságra és annak okára, akkor az oki tényezők megszüntetésére kell törekednie. Főleg az igazmondás, a hazugság és a rágalom fogalmainak a meghatározására, vagyis az általános erkölcsi normák kialakítására kell törekednie a pedagógusnak, különben akkor, ha a szülők pozitív modellje nem tanította meg a gyermeket.