Mi is „testvérkedtünk” – erdélyi kiránduláson a selyések

Osztálytársaimmal már hetek óta izgatottan készülődtünk a székelyföldi kirándulásra. Osztályfőnökünk, Hevesi Anikó tanárnő felkészített bennünket az utazásra, sokat mesélt a korábbi években ott átélt élményeiről.

Szeptember 22-én, csütörtökön elérkezett a várva várt nap, és késő este autóbuszba szállt 30 fős kis csapatunk. Az éjszakát átutazva a Király-hágón, Erdély kapuján keresztül másnap reggelre megérkeztünk első állomásunkra, Kolozsvárra. A város főterén a Mátyás-szobrot és a Szent Mihály-templomot néztük meg, majd elsétáltunk Mátyás király szülőházához. Ezután folytattuk utazásunkat úti célunk, Székelyudvarhely felé, ahol a délutáni órákban testvérosztályunk, a Tamási Áron Gimnázium diákjai fogadtak bennünket. Osztályfőnökük, Székely Zoltán tanár úr kedves szavakkal köszöntötte a társaságot. Kölcsönösen megajándékoztuk egymást, rövid humoros székely nyelvleckét kaptunk, majd megismerkedtünk a gazdagnak ígérkező programmal. Miután elfoglaltuk szálláshelyünket a gimnázium kollégiumában, Szejkefürdőre mentünk a Mini Erdély Parkba, ahol Erdély történelmi épületeinek és várainak makettjei találhatók. Utána leróttuk tiszteletünket Orbán Balázs néprajzgyűjtő, író, a legnagyobb székely síremléke előtt.

Szombaton körútra indultunk. Tiszteletünket tettük Tamási Áron sírjánál Farkaslakán. A hűvös időjárás miatt mindenkinek jólesett, hogy friss kürtőskalácsot kóstolhattunk, és meleg teát is kaptunk. Innen Korondra vitt az utunk Józsa László fazekasműhelyébe, ahol megismerkedhettünk mestersége fortélyaival. Szebbnél szebb ajándéktárgyakat, kézműves termékeket vásároltunk.

Utunk során Parajd és a híres sóbánya sem maradhatott ki a sorból. Gyergyószentmiklóson ebédeltünk, utána folytattuk utunkat. Csodálatos látványt nyújtott a Gyilkos-tó és a Békás-szoros. Este kimerülten, de élményekkel gazdagon tértünk vissza Székelyudvarhelyre. Másnap elindultunk, hogy meghódítsuk a Madarasi-Hargitát. Előtte azonban még kitérőt tettünk Máréfalvára, a székelykapuk „hazájába”. Élményeinket a gasztronómia is fokozta: igazán nagyon finom volt a máréfalvi túrós lepény. A hargitai túra nem bizonyult egyszerű feladatnak, de a táj szépsége, a hegycsúcs elérése, a szeptemberi hógolyózás mindenért kárpótolt minket. A fárasztó, de tartalmas napot beszélgetéssel, szabadidős tevékenységekkel zártuk.

A hazaindulás reggelén, hétfőn vendéglátóink rendhagyó magyarórára invitálták osztályunkat a gimnázium épületébe. Tamási Áronról tudhattunk meg új, érdekes információkat. Mielőtt felszálltunk az autóbuszba, egy közös csoportképet is készítettünk a Tamási-szobornál, és az előttünk álló hosszú útra újdonsült székely barátaink rengeteg finomsággal láttak el bennünket.

Székelyudvarhelyi vendéglátóink igazán kitettek magukért. A kirándulás után fáradtan ugyan, de sok-sok élménnyel tértünk haza. Testvérosztályunkat a jövő nyáron mi is vendégül látjuk, és szeretettel várjuk.

Köszönjük osztályfőnökünknek, hogy időt és energiát nem kímélve megszervezte nekünk ezt a feledhetetlen tanulmányi kirándulást, általa olyan élményekben volt részünk, melyek örökké megmaradnak bennünk, s melyek még inkább összekovácsolták osztályközösségünket.

Köszönjük az iskola igazgatóságának, hogy támogatta, engedélyezte utazásunkat, Horváth Fél Szilvia tanárnőnek, hogy elkísért minket.

Hálás szívvel gondolunk vissza Székely Zoltán tanár úrra, testvérosztályunk osztályfőnökére, aki diákjaival nagyon kedvesen fogadott bennünket. Nemcsak kitűnő vendéglátó volt, hanem hatalmas irodalmi-történelmi tudásának köszönhetően aprólékosan megismerhettük Székelyudvarhely és környékének történelmét, nevezetességeit is.

Búzás Eszter