Még nincs veszve semmi

A diákok közel hetven százaléka még előbb gondolkodik egy kicsit, pihen vagy zenét hallgat, vagy kitalál bármi mást, mielőtt a feladatai megvalósításához kezdene, negyedük pedig krónikus halogató. Nem változik a helyzet akkor sem, ha megszerzik a diplomát, állást találnak. Akik a „gyakorlott” halogatók táborába tartoznak, és egy kicsit is stresszesebb foglalkozást választanak, könnyen elintézetlenül hagyják feladataik egy részét. A halogatás fokozatait a szerint különíthetjük el, hogy milyen fontosságú feladatot görget az illető. Nem jut idő az íróasztal rendbe rakására, a merevlemez tartalmának rendszerezésére vagy az adóbevallás elkészítésére? Nem azonos súlyú problémák. Nehezebb a helyzet, ha a tanulás helyett még valami mást próbálunk feltétlenül elintézni. Átültetni a virágokat, ötödszörre is megsétáltatni a kutyát stb. Ez utóbbiak is fontos tennivalók, de akadályozzák a hosszú távú célokat: az érettségit, a diploma megszerzését, egy jobb állást a jövőben. A kockázatot az elkövető mégis vállalja.

Hogyan alakul ki a halogatás?

Az esetek többségében nem volt jó minta a családban. Reménytelen káosz uralta a képet már a szülői házban is, a határidőknek nem volt súlya. De lehetséges, hogy mindenre kínosan ügyeltek: egy morzsa nem hullhatott a padlóra anélkül, hogy egy gondos kéz azonnal porszívóért ne nyúlt volna, a számlákat pedig az érkezést követő napon ki is egyenlítették...

A megoldás?

A feladatok megoldása egy hosszútávfutó programjához hasonlít. Fel kell mérni a távot, beosztani a szakaszokat és erőt tartalékolni a végrehajtáshoz. Aztán nekivágni. Nem lenne értelme a félév összes olvasmányát összehordani egy kupacba, vagy három fogalmazás megírását kitűzni egyetlen délután céljaként. Gondoljuk át, és mérjük fel reálisan teljesítőképességünket. Hány oldalt tudunk elolvasni például egy óra alatt? Mi az, amit feltétlenül át kell néznünk a vizsgához, dolgozathoz? Hogyan osszuk be tehát a hátralevő időt? Egyszerű számolásról van szó.

Ha a pincét kell lomtalanítani, esetleg hívhatunk mást, aki örömmel elvégezné helyettünk a munkát, de a jobb darabokat kivihetjük az ócskapiacra is, esetleg beírhatjuk a lomtalanítás idejét a naptárunkba, és addig hagyhatunk mindent ott, ahol van. A feladatokat értelmes csomagokra kell bontani ahhoz, hogy el bírjuk végezni őket. Egy kis jutalom természetesen kijár az elvégzett feladatokért. Valami személyre szabott, apró öröm. Egy csésze tejeskávé, néhány gumimaci vagy egy újságcikk a kedvenc lapunkból. Tulajdonképpen mindegy is, mi. Csak örömet szerezzen. (f)