Meg kell tölteni az osztályokat

Engem felvesznek-e? Somogyi Tibor illusztrációs felvételeA végzős alapiskolások Szlovákiában jelenleg háromféle középiskola-típus közül választhatnak. A kilencedikes tanulók a felvételi kérelmüket gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakmunkásképzőbe adhatják be. A felvételi vizsgák első fordulóját május 6-án és 7-én tartották meg a hazai középiskolák többségében. Azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a jelentkezőknek speciális képességeikről és tehetségükről kell számot adniuk, március 4-étől 20-áig, a sportgimnáziumokban pedig március 4-étől április 5-éig folytak a felvételik. A nyolcosztályos gimnáziumokban tegnap és tegnapelőtt kellett felvételi vizsgát tenniük a diákoknak.

Az előírások értelmében legfeljebb három tantárgyból vizsgázhatnak a diákok. Az oktatási minisztérium rendelete alapján szlovák nyelv és irodalomból valamennyi középiskolába jelentkezőnek felvételiznie kell. Az esetek többségében a második vizsgatárgy a matematika. A második és a harmadik vizsgatárgy mindig az adott középiskolában folyó oktatás jellegétől függ. A hazai magyar tannyelvű gimnáziumokban általában szlovák, illetve magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából kell felvételizni.

A középiskolák eltekinthetnek a diákok felvételiztetésétől, ha a jelentkező tanulók korábban elért tanulmányi eredményei ezt indokolják. Az egyes oktatási intézményektől függ, hogy hol vonják meg a határt, mely tanulmányi átlag eléréséhez kötik a felvételi vizsgát. A felvételi vizsgákra vonatkozó szabályzat szerint a középiskolák a jelentkezők 70%-át vehetik fel alapiskolában szerzett érdemjegyük alapján. Főként azokban a középiskolákban mentesülnek a felvételi vizsga követelményeinek teljesítése alól a jelentkezők, ahol problémát jelent megtölteni az osztályokat, mert nagyon kevesen adják be a felvételi kérelmüket. Elsősorban a szaktanintézeteknek vannak ilyen gondjaik, amelyekben általában csupán 80%-os az osztályok telítettsége.

A magániskolák egy része sem követeli meg a felvételi vizsga sikeres teljesítését a jelentkezőktől. Éppen ezért nagyon gyakran előfordul, hogy olyan tanulót is felvesznek az intézményükbe, aki egyébként nem felelne meg a vizsgakövetelményeknek. Az efféle megoldás kiváló példát szolgáltat az esélyteremtésre, de ezzel együtt sajnos az is előfordulhat, hogy csökken az adott iskola színvonala. Kevésbé válik vonzóvá azok számára, akik nem csupán végzettséget igazoló okiratot szeretnének szerezni, hanem valódi tudást és hasznosítható szakmai ismereteket.

Elgondolkodtató tényekre derített fényt egy közelmúltban készített felmérés, melynek során azt vizsgálták, mennyiben tér el ugyanazon diák felvételi eredménye az alapiskola utolsó évében szerzett félévi átlagától. Csaknem 80 gimnáziumban hasonlították össze a tanulók korábbi tanulmányi és felvételi vizsgán elért eredményeit. A kutatást végző szakemberek ellátogattak 6 magyar tannyelvű gimnáziumba is, és a hazai magyar közoktatás szempontjából megdöbbentő adatokat rögzítettek. A 6 magyar gimnázium közül 3 az utolsó helyeken végzett az összehasonlításban. Ezekben a középiskolákban a tanulók két egésszel roszszabb eredményt értek el a felvételi vizsgán a félévi érdemjegyüknél. A felvételi vizsgán nyújtott teljesítményen és elért eredményen ugyan bizonyos esetekben ronthat a tudásukról számot adó diákok vizsgadrukkja, mely az adott szituáció óhatatlan velejárója, de mindenképpen figyelmet érdemel a fentebb említett tény. Egyebek mellett azért, mert az osztályozás sokszor emlegetett relativizmusára utal.