Kisdiákok olvasástanulása

Talán csak azoknak a pedagógusoknak, akik szeptemberben elsősöket fogadnak. Elsősorban az ő munkájukat szeretné segíteni a Comenius Pedagógiai Intézet irányítása alatt a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (DIFER) adaptálására készülő pedagógusok csoportja.

Tapasztaljuk, hogy nem csak az idegen nyelvű szöveg megértése okozhat gondot a gyermekek számára. Az anyanyelv elsajátítása is igényes folyamat. A nyelv hangjainak rögzülése sok-sok év alatt önmagától megy végbe. Ezt az állapotot – az elemi alapkészségek szintjét – képes feltárni a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer, többek között az írásmozgás-koordináció szintjét és a gyermek beszédhanghallásának fejlettségét.

Tanítás gyorsasága

A 2003 decemberében Dunaszerdahelyen megtartott Magyar nyelv és irodalom tantárgyi konferencia alsó tagozatos témákkal foglalkozó szekciójában a résztvevők kifejtették, hogy a gyakorlat számos esetben azt igazolja, az írás-olvasás elsajátításának folyamatát két évre volna kívánatos elnyújtani. Helyenként presztízskérdésnek számít a megtanítás gyorsasága, ami nem azonos a hatékonysággal. A tankönyvek és a tantervek is ilyen szellemben készülnek. Pedagógusnak, szakfelügyelőnek egyaránt fel kellene végre adnia azt az álláspontot, miszerint az a jó teljesítmény, ha karácsonyra olvasnak a gyerekek.

A beszédhanghallás, vagyis a beszédészlelés az olvasás-írástanulás értelmi feltétele. Ez a készségünk spontánul fejlődik ki a korai gyermekkorban. Lehetővé teszi, hogy változó hangkörnyezetben az akusztikus jeleket értelmezni tudjuk, azonosságokat és különbségeket legyünk képesek érzékelni általa. A beérkező hangok megkülönböztetésének nehézsége a hangképzés módjából és sajátosságaiból fakad. Ideális esetben az olvasástanulás kezdetére képessé tesz bennünket arra, hogy a hallott szóból elkülöníthetően is kihalljunk minden hangot.

Fejletlenség vagy sérülés

A beszédhanghallás kifejlődése az óvodáskorra tehető, de a lassabban fejlődők esetében az iskola első két évére is átnyúlik. A mérések szerint az iskolába lépő gyermekek 40 százalékánál ez a képesség még kialakulatlan, s gyakori hangtévesztéshez vezet. A beszéd-rendellenességeknek, az olvasás és a helyesírás zavarainak egyik lehetséges okozója a beszédhangok megkülönböztetésének fejletlensége vagy sérülése. A mérő szakember egyénenként veszi fel a teszt adatait. Az így készült diagnózis megállapítja, hogy mely gyerekek jutottak el az optimális beszédértési szintre, vagy mely beszédhangok hallásával van problémájuk a kicsiknek. A teszt öt szinttel jellemzi, hogy hol tart a beszédhanghallás folyamatában a gyermek, s mit kellene tenni az optimális elsajátítás érdekében.

A magyarországi országos felmérés adatai azt bizonyítják, hogy a beszédhanghallás spontán fejlődés során alakul ki. A kiscsoportos óvodásoknál objektív okok miatt még nem mérhetők ezek az eredmények, de az intenzív fejlődése ekkor indul el. A középső csoportos óvodásoknál 83 százalékpontos, a nagycsoportos óvodások esetében 89 százalékpontos, az 1. osztályosoknál 94 százalékpontos fejlettséget mértek. A mérések átlaga jelzi, hogy az első osztályba lépő gyerekek közel fele bizonytalan beszédhanghallással kezdi el az írás-olvasás tanulását. Az elsős gyerekek 10 százaléka az első év végére sem jut el az optimális elsajátításig, amely 90 és 100 százalékpont közötti eredmény lenne. A 3. osztályosok elérik ugyan a 98 százalékpontos fejlettséget, azonban nem növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akik külső segítség nélkül jutnak el az optimális szintre.

Tanulási kudarcok

Mindez azt a nézetet igazolja, hogy a beszédhanghallás fejlődését mégsem volna szabad minden gyermek esetében a véletlenre bízni. Bizonyos prevenciós tevékenységekkel optimálissá tehetők az írás-olvasás elsajátításának feltételei.

A mérési eredmények alátámasztják a hazai pedagógusok véleményét, hogy a beszédhanghallás rendellenességei nem okoznának gondot az írás-olvasástanulás folyamatában, ha a lassabban fejlődők esetében később kezdődhetne el az olvasástanulás. Hogy mennyire kritikus pontja ez a kérdés az oktatásnak, azt a gyerekek olvasási nehézségei és a felnőttek életre szóló tanulási kudarcai bizonyítják. A beszédhanghallás kifejlődése 7–8 éves korig tart. A gyermek ezalatt képessé válik arra, hogy az egyhangnyi eltérés értelemváltozását érzékelje. Amikor majd idegen nyelvet kezd el tanulni, szükséges lesz a nem szokványos hangsort rögzítenie. Fonémákra tagolás nélkül a szöveg megértése és helyesírása hézagos lenne. A globálisan megértett szavakat fel kell tudnia idézni és a hangsorokat analizálni.

Az első osztályba lépő gyerekek 46%-a rendelkezik stabil beszédhanghallással. Ugyanennyi még tanulja a beszédhangok differenciálását. Ha ez a készség még a tanulás fázisában van, nem biztosítja számukra maradéktalanul a tanulás feltételeit. A gyerekek 6 %-a megreked a fejlődés alsóbb szintjein, s külső segítség nélkül nem lesznek képesek pótolni a lemaradást. A beszédhanghallás fejlesztését már az óvoda középső csoportjában el kell kezdeni. Ehhez kell társulnia a helyes hangejtés gyakorlásának, amely 5 éves korig alakul ki. Ettől kezdve a hibás képzés már beszédhibának számít. Ide sorolhatók a hangcsere, hangkihagyás és a torzítás, amelyeknek organikus okai is lehetnek. Ilyen esetekben elkerülhetetlen a logopédiai gondoskodás.

A diagnosztikus fejlettségvizsgáló rendszer tesztjeinek alkalmazásával felállítható a gyerekek egyéni fejlettségi diagnózisa. A rákapcsolódó fejlesztés súlyosabb esetekben jól kiegészítheti a logopédiai beavatkozást is. Csak alaposan átgondolt és többrétegűen megtervezett, folyamatos fejlesztéssel lehetséges csökkenteni gyermekeink tanulási és kommunikációs hiányosságait, amelyek leküzdése iskolai sikerességük alapvető feltétele.

A szerző a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa