Jó ötletekhez nyugalom kell

A kreatív elmék többsége nem az irodai íróasztalok mellett alkot. Az East of England Development Agency angol kutatóintézet felmérése során megkérdezett nők csupán hat, a férfiaknak pedig 17 százalékuk vélte úgy, hogy kreatív gondolataik munkahelyükön születnek.

A megkérdezettek több mint kétharmada „gondolkodó” embernek vallotta magát, ennek ellenére sem tudta azonban ötleteit, kreativitását a munkahelyén kamatoztatni. Harmaduk pedig úgy nyilatkozott, hogy agyuk elsősorban alvás során, ágyban relaxálva tud kreatívan működni.

Az eredmény nem meglepő: már korábbi tudományos kísérletek bizonyították, hogy az igazán nagy ötleteknek a szieszta, a nyugtató környezet és a mindennapi stressztől mentes pillanatok kedveznek. Az igazán teremtő, új gondolatokhoz a problémák új nézőpontból való szemlélése szükséges, amire a szunyókálás remek lehetőséget kínál. A kutatási eredmények szerint az alvás során agyunk újrarendezi memóriánkat, a helyekről, emberekről szerzett információinkat, élményeinket. Eredményeként új szempontok szerint tudjuk megközelíteni a problémát. A tanulás vagy munka során fokozhatjuk kreativitásunkat, ha sikerül magunknak kellemes környezetet teremteni. Ebben segíthetnek a növények, a speciális kreatív szobák kialakítása, valamint oldott hangulatot teremthet, ha az irodában van kéznél étel-ital. Szendergő tudósokról sok anekdota kering: mint Kekulé esete, aki kémikusként a szénvegyületek szerkezeti képletének megfejtésével foglalkozott, s már fölfedezte azt, hogy a szénatomok képesek egymáshoz kapcsolódva láncokat alkotni. Egy alkalommal odahaza szendergett a kandalló előtt, miközben a szeme előtt táncoló fénypontok hol párba, hol láncba rendeződtek. Aztán hirtelen az egyik lánc meghajlott és körré formálódott.

A tudós felébredt a szendergésből, és rájött: az ismeretlen vegyület megfejtésének titka, hogy a szénatomok nemcsak lánccá, hanem körré is képesek alakulni. Mengyelejev orosz kémikusnak a legenda szerint szintén álmában állt össze a periódusos rendszer.