Előzzük meg a tanulási zavarokat!

Ennek érdekében már kicsi korban idegen nyelvre taníttatják a gyermeket, igyekeznek jó iskolát találni neki, és büszkék, ha csemetéjük az első osztályba kerülve „folyékonyan” olvas, netán még ír is. Sajnos, sokkal kevesebb energiát fordítanak a szülők az eredményes tanulás kevésbé látványos alapjainak fejlesztésére. Márpedig annál a kisiskolásnál, akinek az észlelése, mozgása nem elég érett, könnyen felléphetnek tanulási zavarok.

Létfontosságú ingerek

A gyerek a környezetéből érkező ingerek hatására fejlődik. De mostanában mind kevesebb éri a gyerekeket ezekből a létfontosságú ingerekből. Már az egészen kicsi gyerekek is sokat ülnek a televízió előtt, és kevesebben futkároznak látszólag „céltalanul”. Sok szülő idegenkedik a játszóterektől, félti a gyereke tiszta ruháját, vagy fertőzéstől, sérüléstől tart. Végeredményben a korábbinál kevesebb alkalma van a gyerekeknek futni, mászni, kapaszkodni, ugrani, függeszkedni, és ez megmutatkozik az úgynevezett finom-motoros képességek lassabb fejlődésében. Kedvezőtlen változás megy végbe a beszéd, és később az olvasás megtanulásához nélkülözhetetlen nyelvi ingerek terén is. Nemcsak a felnőttek olvasnak sokkal kevesebbet, mint akár egy-két évtizeddel ezelőtt, a gyerekeknek történő felolvasás is kiment a divatból. Pedig a tanulási zavarok megelőzésének egyik legfontosabb eleme a felolvasás. Ha már kiscsecsemő korban énekel, versel az anya a gyermekének, a nyelvi készségek ugrásszerűen fejlődnek. Kétéves kortól jöhetnek a rövid történetek, mesék. Az esti lefekvés előtti felolvasás a gyermek fejlesztését szolgálja, emellett nyugodtabbá teszi az elalvás előtti időszakot.

A felolvasás sokrétű hatása

Gyorsan gyarapszik a gyerek szókincse, ha a beszélt nyelv mellé észrevétlenül megtanulja az irodalmi nyelvet is. Ennek hiányát az iskolás korban lehet látni. Azok a gyerekek, akikkel keveset beszélgetnek a szüleik a komolyabb dolgokról – és sosem olvasnak nekik –, alig értik meg a tankönyvek igényesebb nyelvezetét. A felolvasás másik fontos hatása, hogy a gyerek vizuális ingerek nélkül, hallás alapján követi az eseményeket, saját képeket alakít ki a történet minden egyes eleméhez. A sorba rendezés képessége és a saját képzet kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy később megtanuljon olvasni. A rendszeres felolvasás nem kevésbé fontos eredménye az is, hogy a gyerek megismeri a nyomtatott irodalmat, a kultúra írott változatát. A televízió, a videó és a számítógépek korában a könyvek kiszorulnak a gyerek érdeklődési köréből, ha nem ismertetjük meg elég korán velük. A nyomtatott szöveget, az irodalmat, a könyveket akkor is patronálnunk kell, amikor már megtanult olvasni a gyermekünk. Az éppen elsajátított olvasási tudás ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy kedvet csináljon a rendszeres, önálló olvasáshoz. Érdemes ezért legalább addig folytatni a felolvasásokat, amíg a gyerek már szívesen olvas rövidebb regényeket is.

Egyensúlygyakorlatok

A tanulási zavarok megelőzésében a másik kulcsfontosságú feladat a sokrétű mozgás-fejlesztés. A kisgyerek ruházata legyen minél könnyebb, hogy szabadon mozoghasson, nyáron, veszélytelen helyeken hagyjuk mezítláb járkálni. Másszon minél többet padra, székre, fára és mászókára. A térbeli viszonyok megismerésére is a mozgás a legalkalmasabb. A koncentrációs képességet is növelik az egyensúlygyakorlatok. Az a gyerek, amelyiket túlságosan védenek a szülei, ügyetlenebb marad, és esetleg tanulási problémái is lehetnek a hiányos testkép, és fejletlen szenzomotoros képességei miatt. Az egyensúly-gyakorlatokon kívül igen hasznos mindenféle mozgás, forgás, a sportok közül az úszás, síelés. Sajnos manapság kimutathatóan kevesebbet játszanak a gyerekek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Pedig a társas, szerep, és kártyajátékok – amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek – a szociális készségeket, a logikát is fejlesztik, javítják a kezek finom mozgását, és ezzel közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását. (he, m)