Egyre fiatalabbak a drogosok

A struccpolitika azonban nem a legjobb megoldás: a kábítószerhelyzetről készült jelentések kijózanító adatokkal szolgálhatnak a „rózsaszín világban élő” felnőttek számára is. Míg néhány évvel korábban a dohányzás számított „menőnek”, a füstöléshez sajnos napjainkra a drogfogyasztás is csatlakozott: a szomorú valóság, hogy egy jó buli ma már jóformán elképzelhetetlen néhány felajzó tabletta, vagy füves cigi elfogyasztása nélkül. A fiatalok egyre korábban kezdik használni a tiltott szereket. Az elmúlt években nagyságrendekkel nőtt azoknak az iskoláskorúaknak az aránya, akik 14 évesen vagy annál fiatalabban próbálták ki a kábítószert. A tizedhat-tizenhét éves tanulók 21,5 százaléka már kipróbált valamilyen drogot, a fiatalok közül a nagyvárosokban élők vannak kitéve legfokozottabban a rászokás veszélyének. A tiltott szereket először kipróbáló 16 éves fiatalok aránya közel 30 százalék. Míg néhány évvel ezelőtt elsősorban az úgynevezett diszkó- vagy parti-drogok – az extasy, vagy amfetamin-származékok voltak a legelterjedtebbek, addig ma főként marihuánás cigarettával és a különböző gyógyszerekre fogyasztott alkohollal kábítják magukat a tinédzserek. A legkisebb fogyasztói tábort a kemény drogok, a kokain és az opiátok (heroin, egyéb mákszármazékok) alkotják, a borsos árú, grammonként két-háromezer koronába kerülő szerek elsősorban a „jobban eleresztett”, tehetősebb családból származó fiatalokat veszélyeztetik.

Rohamosan nő a kínálat

A felmérések megdöbbentő tényeket tárnak fel arról, mennyire érzik kockázatosnak, illetve veszélytelennek a fiatalok a különböző kábítószerek használatát. A marihuána, illetve az extasy kipróbálásáról a megkérdezettek egyharmada, míg az amfetamin-származékok esetében a válaszolók tizenöt százaléka gondolta úgy, hogy semmilyen kára nem származhat a fogyasztásból. A 17 és 24 év közötti korosztályban a szenvedélyt kipróbálók 30 százaléka használ rendszeresen a továbbiakban is valamilyen kábítószert: a diákok háromnegyede egy éven, negyvenöt százalékuk pedig egy hónapon belül is él valamilyen tiltott droggal. A fiatalok körében népszerű szintetikus kábítószerfajtából a rendőrség alkalmankénti lefoglalásai és látványos utcai rajtaütései ellenére is rohamosan nő a kínálat, ami az árak esésével, egyben a szerekhez jutás egyszerűsödésével jár. A különböző szórakozóhelyeken ma már 50-100 koronáért is kapható extasy-tabletta; az egykor általánosnak számító szemenkénti 100-200 koronás áron már csak a nyitástól zárásig telt házas elit diszkókban kínálják tablettáikat a dílerek. A marihuánás cigaretta szálja 60 és 100 korona között mozog.

A hangulatfokozó tabletták

Míg korábban leginkább a fiatalok által látogatott zenés-táncos mulatóhelyeken, illetve a környékükön található parkokban és aluljárókban lehetett beszerezni a hét végi bulihoz szükséges „kedvcsinálókat”, a hangulatfokozó tabletták vagy füves cigik az utóbbi időben sajnos már az iskolákban is elérhetők. A „terítéshez” nem kellenek cukros bácsik vagy profi drogdílerek: a felsőbb évesek az alsósoknak, a felsőbb éveseknek az iskolából nemrég kikerült volt diákok árulják a szereket. A drogok kipróbálása – a közhiedelemben élő tévhittel ellentétben – nem a kábítószer-terjesztők, hanem haverok, osztálytársak hatására következik be: az első adagot a legtöbb fiatal barátjától, ismerősétől kapja. A diákok drogélményeiket szüleik és tanáraik előtt is titkolják, a családnak és a pedagógusnak szakértők szerint egyetlen esélye van: ha a „tisztán maradás” fontosságát tudatosítják a fiatalokban. Azok a kamaszok, akik kisgyermekkoruktól kezdve harmonikus lelki, illetve családi háttérben nőnek fel, szociológusok szerint sokkal kevésbé vannak kitéve a tiltott szerek okozta kísértés veszélyeinek, mint akik később, kapkodó iskolai felvilágosító előadásokon, idegenektől hallanak a problémáról. (he, s)