Charlie: Másképp ugyanúgy

A magyar zenei élet egyik legsikeresebb zenésze, egyik legnagyobb húzóneve, azaz Horváth Charlie 2006 szeptemberében vadonatúj lemezzel rukkolt elő, melyen végre visszatért klasszikus önmagához.

Utoljára 1998-ban hallhattunk tőle hasonló stílusú lemezt, majd 2001-től 2003-ig kisebb kirándulást tett a jazz, a soul, majd a funky műfaja felé. Most azonban megmutatta, hogy bizony nem felejtette el régi, egyedi muzsikáját, és kiváló szerzőtársaival olyan lemezt rakott össze, hogy leesett az állam. Én ugyanis valami sokkal gyengébbet vártam tőle, erre tessék: megütötte a legfelső határt!

Korát meghazudtoló lendület

Az album címe utal a nagy viszszatérésre, hiszen Charlie ugyanazt csinálja most is, mint amit a kilencvenes évek közepén elkezdett, mégis valami egészen másféle, korát meghazudtoló lendülettel: másképp, mégis ugyanúgy. A lemezen tizenhárom vadonatúj dal található, ezek közül kettőt Charlie fia, Horváth „Axl” Ákos szerzett, illetve egy már régebbről ismert bónusznóta, az Ami soul, az szól. A zenére a jazz, a rock és a blues a legjellemzőbbek, ám nem külön-külön csendülnek fel az egyes stílusok, hanem egyben, valami egészen varázslatos masszává összeolvadva. Az albumon Borlai Gergő, Csiszár Péter, Halász János, László Attila, Lattmann Béla, Lerch István, és az imént már említett Horváth Ákos közreműködnek, de a dalszerzésben rajtuk kívül Varga Antal, az Abrakazabra zenekar tagja is besegített.

Ez a nő

A lemez rögtön egy energikus nótával, az Ez a nő cíművel nyit, majd folytatja ezt a lendületet a következő két dalban is, mígnem a negyedik, Csoda egy szombat délután című szerzemény megtöri a lendületet, a varázst viszont annál inkább fokozza. A halk, lírai bevezető után a refrén szinte berobban, az ember valami fenomenális színorgiát lát maga előtt, ahogy hallgatja, és önkéntelenül is újrajátssza magának az egészet, amikor véget ért. Ezután középtempós, valami hihetetlenül kellemes, még a botfülűeket is éneklésre késztető dalok következnek, hamisítatlan Charlie-szerzemények, és csak a tizedik, Hello, Goodbye, illetve a tizenharmadik, Győztél, most sírj című dalok lassítanak ismét a tempón. Ez utóbbi szintén szívszorítóan gyönyörű, már-már filmzeneszerű hatással. A hangszerelés természetesen minden egyes dalban mestermunka, és a hangmérnököt is csak dicsérni lehet ezért a kiváló hangzásért.

Kárpótol a színvonal

Azt semmiképp sem állíthatjuk, hogy Charlie tucatszám gyártaná lemezeit, hiszen 1994-es első szólólemeze óta mindössze kilenc stúdióalbumot adott ki (plusz egy koncertlemezt, két válogatást és egy díszdobozos trilógiát), de amíg ilyen fantasztikus munkákat tesz le az asztalra, addig nem is érdemes bánkódni a ritka megjelenésért. A színvonal mindenért kárpótlást nyújt.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?