Skandinávia őslakói hosszú-hosszú ideig a történelem legkülönbözőbb viszontagságainak voltak kitéve. Az utóbbi évtizedekben – nagyjából a második világháború vége óta – azonban több pozitív változás is történt életükben, melyek elsősorban a két-három évente összehívott ún. összlapp kongresszus munkájának köszönhetőek.
Az oktatás nyelve mindenütt a lapp
„A Lapp Egyetemet – a Lapp Mozgalom kampányának eredményeképpen – a Norvég Oktatási Minisztérium rendelkezése alapján, 1989-ben alapították. Az intézmény célja, hogy kielégítse a lapp társadalom felsőoktatási igényeit, illetve, hogy segítse anyanyelvünk, a számi (lapp) nyelv megmaradását, megerősítését és fejlesztését. – mondta a rektor. – A legnagyobb hangsúlyt természetesen a tanár-, tanító-, illetve óvodapedagógus-képzés kapja, de indítottunk például újságíró szakot is, ahol a jövő számi nyelven dolgozó zsurnalisztái tanulnak. Iskolánkban főiskolai, egyetemi és doktori képzés folyik – utóbbi lapp nyelvből, illetve lapp népművészetből. Emellett van egy kutatóintézetünk, ahol elsősorban a nyelv, az oktatás és a biodiverzitás terén folytatunk kutatásokat. Az oktatás nyelve mindenütt a lapp.”
Jelenleg 220-an tanulnak az intézményben, a legtöbben Norvégiából, de Svédországból, Finnországból és Oroszországból is érkeznek diákok. A tanárok száma körülbelül 30, ők mindnyájan helybeliek. „Összesen körülbelül 80 ezer lappot tartanak számon szerte a világban, bár pontos adatot nem tudok mondani, hiszen erre vonatkozó népszámlálás még nem volt. A legtöbben, kb. 50 ezren Norvégiában, további 20 ezren Svédországban, 10 ezren Finnországban, valamint mintegy kétezren Oroszországban.” – árulta el lapunknak Mai Britt Utsi. – Lappföld, vagy, ahogy mi hívjuk, Sápmi, azaz Számiföld, magába foglalja teljes tradicionális területünk egészét. Jóllehet, ezt az említett négy ország – annak ellenére, hogy saját nyelvünk és saját kultúránk van, mely jelentősen eltér a bennünket körülvevő népekétől, nem ismeri el. Norvégiában van egy törvény, mely a lappokról rendelkezik. Ennek célja, hogy biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek közt Norvégia lappjai számára lehetővé válik nyelvük, kultúrájukat és társadalmi életük, szokásaik megőrzése. Nagyjából ugyanez a megfogalmazás jelenik meg az ország 1988 áprilisában elfogadott alkotmányának 110. paragrafusában is, mely a lappokat különálló, hosszú történelemmel rendelkező népként ismeri el.”
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.