Amikor valakiből kettő van

Biztosan mindenki vágyott már arra, hogy legyen egy ikertestvére: valaki, aki pontosan olyan, mint ő. Sajnos vagy nem sajnos, de ez nem olyan dolog, ami – ha nagyon szeretné az ember – akkor teljesül, hiszen fogantatásunk pillanatában eldől, hogy lesz-e egy életre szóló másunk vagy – mint a legtöbb ember – „egykének” születünk.

Míg az állatoknál szinte mindennapos jelenség, hogy egynél több utódot hoznak a világra, az embereknél ez nem így van. 80 terhesség közül kb. egyből születnek ikrek. És ráadásul az ikerterhességre való hajlam öröklődő, tehát olyan családban, ahol korábban többször volt ikerszülés, nagyobb valószínűséggel kell vele újra számolni.

Az ikreknek két típusa van. Az egypetéjű ikrek, mint a nevük is mutatja, egyetlen petesejtből jönnek létre, amely a megtermékenyítés után két különálló sejtté osztódik. A sejtekből két különálló embrió, majd magzat jön létre. Miután az egypetéjű ikrek közös petesejtből származnak, mindig egyneműek és többnyire a megszólalásig hasonlítanak egymásra.

A két- vagy többpetéjű ikrek ezzel szemben úgy jönnek létre, hogy az anyuka rendhagyó módon egyszerre több petesejtet érlel, és ezeket egy-egy spermium külön termékenyíti meg. A születendő gyermekek neme eltérhet egymástól. A többpetéjű ikrek rendszerint nem hasonlítanak olyan mértékben egymásra, mint az egypetéjűek. Ők valójában olyanok, mintha egyszerűen csak testvérek lennének azzal a különbséggel, hogy egyszerre jöttek a világra és ezáltal a kötődés is nagyobb bennük a másik iránt.

Ám az „igazi” (egypetéjű) ikrek élete egy kicsit más, mint a testvéreké, hiszen ők ugyanabból a sejtből lettek, így a génállományuk is megegyezik. Mi pedig különlegesnek tartjuk őket, hiszen olyan egyformák, mint két tojás. Nehezen ismerjük fel, melyikükkel állunk éppen szemben, ha már régebben láttuk őket utoljára. Az, aki igazán ismeri őket, persze, felfedezi az apró különbségeket is.

Egy kicsit irigyeljük őket, mert soha sincsenek egyedül, és nem kell a tükörbe nézniük, hogy visszamosolyogjon rájuk a saját arcuk. Fantasztikus érzés lehet: gondolj csak a két Lottira! Akár ki is cserélhetik egymást! Feloszthatják egymás között a tanulnivalókat, és mindig az felelhet közülük, aki éppen készült! Cserélgethetik a holmijukat, sőt – akár mindenkit megtévesztve – öltözhetnek pontosan ugyanolyan ruhákba. Ez már egyenesen bosszantó lehet egy kívülálló ismerős számára!

Akkor most valójában hogyan viszonyuljunk hozzájuk? Ők „csak” két fél, és ketten alkotnak egyet? A helyzet nem ilyen egyszerű. Igaz, hogy az ikrek az átlagos testvéreknél sokkal jobban kötődnek egymáshoz, és nagyon fontos számukra, hogy rendszeresen lássák egymást, találkozzanak akkor is, ha az élet mindennapjai szétválasztják őket. Ám mégsem szeretik, ha egységként kezelik őket, hiszen valójában külön egyéniségek saját, sokszor eltérő gondolatokkal, érzelmekkel.

Tehát leginkább egy almához hasonlíthatjuk őket, amely lassan kettéválik, és az idő múlásával a két rész külön él tovább, teljesen elszakadni azonban sohasem tud egymástól, bárhová vezeti is az élet a két felet.

Irigylésre méltó és boldogító érzés, de egyben riasztó is egy kicsit! Légy az ikrekkel megértő, ha közelebbi kapcsolatba kerülsz velük! (n, he)