A szív hangjai

Sokáig számos tévhit élt a szívvel kapcsolatban. Az ókoriak úgy hitték, hogy a szív jelképezi az ember szellemi lényét. A görögök a szivet a vér tisztátalanságait elégető kovácsműhelyhez hasonlították. Még Galenus (az ókori görögök híres orvosa) is úgy gondolta, hogy a szív beszívja a vért és elégeti, azért, hogy a szervezet számára hőt termeljen. Ezt a nézetet vallotta Leonardo da Vinci is, azzal a különbséggel, hogy felismerte, a szív izomsejtekből áll. William Harvey, angol orvos jutott arra a következtetésre, hogy a keringési rendszer nagyjából zárt kört jelent. A szív pumpaként működik és ez a működés tartja fenn a véráramlást. Egy dologra ő sem tudott rájönni. Arra, hogy hogyan kerül a vér a verőerekből (artériák) a visszerekbe (vénák). Akkor még nem volt mikroszkóp, ami láthatóvá tette volna a kapillárisokat.

A felnőtt ember szíve a mellkasa közepén helyezkedik el. A tüdő csaknem teljesen körülfogja. Úgy képzeljétek el, mint egy férfiököl nagyságú szervet (kb. fél kiló). A szívben négy üreg található. A felső üregeket pitvarnak nevezik. Ezek fala vékony, tágulásra képes. Ide szállítják a vért a testből visszajövő vénák. A szívben lévő alsó üregeket kamráknak nevezik, melyek fala vastag, izmos. A pitvar és a kamra közti átmenetben billentyűk találhatóak, melyek kinyílnak, ha a pitvarból áramlik a vér a kamrába, viszont zárva maradnak, ha a kamra összehúzódik. Ez azért fontos, mert mikor a kamra összehúzódik, a belsejében megnő a nyomás, és a vér kiáramlana a kamrából. Ez két úton lehet, az egyik a verőérbe vezet, a másik vissza a pitvarba. Ezt akadályozzák meg az itt lévő ún. vitorlás billentyűk. A kamrák és a főverőerek közt is találunk billentyűket. Ezek félhold alakúak. Működésüket úgy lehet elképzelni, mintha három köpenyzsebet összeraknánk, hogy kört képezzenek. A zseb alja (ez van bevarva) a szív irányába néz, a nyitott része (itt tudjuk berakni a kezünket) az ér irányába. Amikor a kamra kilöki a vért, ezek a billentyűk lelapulnak a falhoz, amikor ennek viszont vége, akkor a vér megpróbál visszacsorogni a szívbe, de a billentyűk zseb részébe csorog, azok kitágulnak és a faluk középen összefekszik. Ez pedig elzárja az utat.

Nézzük, hogy működik a szív! A jobb oldali kamra megtelik vérrel, a pitvar-kamrai billentyűk bezárnak, a félhold alakú billentyűk nyitottak. Ez egyirányú áramlást biztosít. A kamra összehúzódik. A vér a kamrából csak a tüdő felé haladó verőérbe juthat. A vér a tüdőbe megy, ott megtelik a vér oxigénnel és visszajön a szívhez. Betorkollik a bal pitvarba. Ez a kisvérkör. A bal pitvarból átjut a bal kamrába, a kamra összehúzódik, zárul a pitvar-kamrai billentyű és nyílik a félhold alakú billentyű. A vér bejut a nagyvérkörbe, ami a sejtekhez viszi az oxigénben dús vért. Majd a vér visszajut a jobb pitvarba. A pitvarba jutó vér, mikor nyílik a vitorlás billentyű, átkerül a kamrába. Bezárult a kör. Az artériák azok az erek, melyek a szívtől mennek a test felé. Az vénák pedig a szívhez hozzák vissza a vért. Ez a definíciójuk, nem pedig az, hogy oxigéndús friss vért szállítanak-e vagy sem. Ez alapján tehát a tüdőből visszajövő vénában lévő vér oxigéndús, a szívből a tüdőbe menő artériában lévő vér pedig elhasznált, oxigénben szegény. A nagyvérkörben ez pont fordítva van. Egyelőre ennyit a szívről, bár ez édeskevés ahhoz képest, amit tudni lehet róla.

A fentiekből is kitűnik, mennyire fontos az, hogy szívünket állandóan karbantartsuk különböző módszerekkel. Szívünk erősödhet, vérkeringésünk is felpezsdülhet, ha sokat sportolunk, keveset idegeskedünk, nem tesszük ki magunkat a rohanó világ sokszor károsító hatásának. (sn)