A Sorstalanság a diákokhoz is szól

A Sorstalanság, a Nobel-díjas Kertész Imre regénye több szempontból is kifejezetten alkalmas arra, hogy a középiskolás korosztály kezébe adják az iskolákban, s most érdemes kihasználni a felfokozott érdeklődést – véli a Magyartanárok Egyesületének vezetője. Arató László szerint azonban nem lenne jó, ha kötelező olvasmánnyá tennék a művet.

A magyar iskolák többségében eddig nem nagyon foglalkoztak Kertész Imre Nobel-díjas író műveivel, ám most mindenképpen érdemes kihasználni a diákok körében tapasztalható érdeklődést és a közvéleményben meglévő „termékeny bűntudatot” – véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének vezetője. Pedagógusok tapasztalatai szerint a diákok most élénken érdeklődnek a Nobel-díjjal világhírnevet szerzett író életműve iránt. A tapasztalatok szerint a mű több szempontból is kifejezetten alkalmas arra, hogy a középiskolás korosztály számára tanítsák. XX. századi nevelődéstörténetről van szó, amelynek főhőse tizenöt esztendős. A könyv nem nagy terjedelmű, ez is arra predesztinálja, hogy a diákok könnyebben elfogadják. Külön érdekessége a főhős minden előzetes tudást nélkülöző, „fapofa” látásmódja, ahogy a tragikus történelmi helyzetet öniróniával és cinizmussal éli meg – magyarázza Arató László. Az irodalomelmélet alapjai, művészet és valóság viszonyának érzékeltetésére is kiválóan alkalmas a regény. Köztudott ugyanis, hogy Kertész Imre átélte Auschwitz borzalmait, tudatos íróként azonban nem élményeit rögzíti, nem törekszik a valóság tükrözésére, hanem önálló műalkotást hoz létre. (MH)