A legrégibb szerelmes dal

Ezúttal egy romantikus leget ismerhetünk meg együtt. Ehhez azonban nagyon messze kell utaznunk. Hallottál már Kairó városáról? Ha nem ismered ezt a nevet, akkor fogj egy térképet és keresd meg. Ha teljesen tanácstalan vagy, akkor jó, ha Afrikában kezded a keresést!

Szóval, ha megtaláltad Kairót a térképen, akkor most utazz velünk oda, térben és időben is messze van Szlovákiától. Egyiptom a híres piramisokról híres elsősorban, de ez a leg csak közvetve kapcsolódik a piramisokhoz. A legnagyobb piramisokat Kheopsz, Kephrén és Mükerinosz fáraók (Kr. e. körülbelül 2540-2450) uralkodása alatt építették. Egyiptom ókori történelmében összesen harmincegy dinasztia uralkodott és a hatodik dinasztiához (Kr. e. körülbelül 2325-2155) tartozott Pepi fáraó, akinek az uralkodása alatt élt Inti vezér.

És most felteheted a kérdést, hogy de ki az az Inti?

Hát, ő az az ember, akinek a sírjában tavaly megtalálták a világ legősibb lejegyzett dalát. Inti vezér Egyiptom történelmének egyik fontos időszakában élt, hiszen ekkor kezdődött az a válság, amely az Óbirodalom felbomlásához vezetett, és amelyet az úgynevezett első átmeneti kor (Kr. e. körülbelül 2134-2040) követett. A sírt nem pontosan Kairóban, hanem a várostól délnyugatra fekvő Abu Sir nevű helyen találták meg, de azért remélem nem baj, hogy Kairót említettem először, hiszen Abu Sir-t nem biztos, hogy megtaláltad volna. Inti vezért nem egy igazi piramisba temették, hiszen ő nem volt fáraó. A férfi holttestét a korszak nemességére jellemző, úgynevezett masztaba sírba helyezték el. Ezek a masztaba sírok hasonlítottak a piramisokhoz, de azoknál jóval egyszerűbbek voltak és egy föld feletti kultuszkamrából, egy leeresztőaknából és egy sírkamrából álltak. Szóval, ez a sír 4300 éves és a falán a régészek különböző hieroglifákat találtak. Az írásjelek köré énekesek és hárfán játszó zenészek képeit festették. A tudósok szerint az ének egy szerelmes dal lehetett. „A teljes szöveget nem sikerült lefordítani, de úgy tűnik, a dal egy asszony szépségét, valószínűleg Inti feleségét, Mentut dicséri“ – nyilatkozta Bratislav Vachala, a Cseh Egyiptológiai Intézet igazgatója.

A zene fontos szerepet játszott az ókori egyiptomiak életében is, zene szólt a vallási szertartásokon, a munkában és persze az ünnepeken és a mulatságokon. Míg az Abu Sirnál talált dalszövegek Kr. e. körülbelül 2300-ból származnak, a hangjegyek írásos lejegyzését – amelyből kiderül egy zenész számára, hogyan játsszon el egy dalt – csak később, a római uralom alatt találták fel Egyiptomban. Bár az ősi dallamok és ritmusok nem maradtak fönn, feltételezhetjük, hogy az egyiptomi zene a mai közel-keleti zenére hasonlított.

Szóval, bár a szöveg egy részét sikerült megfejteni és lehet, hogy a további sorokra is fény derül, de az ének dallamát valószínűleg sosem ismerhetjük meg. Szomorú, de a legrégibb lejegyzett dal valószínűleg örökre néma marad.