A hangok és a csend őre

Rendőrként talán nem lenne ennyire sikeres és népszerűA szerző felvételeA Sopronban született fiú már egészen kicsi korában különleges kapcsolatot érzett a zenével és az előadó-művészettel. Ennek ellenére rendőrként szeretett volna érvényesülni. Végül a zene győzött. Középiskolás korában lépett igazán erre a pályára. „Édesapám nagyon szigorú ember – idézi fel emlékeit Krisztián. Úgy tartotta, hogy legyen egy „civil” szakmám, mert féltette a jövőmet. Ugyanakkor nem tiltott el a zenéléstől. Miután befejeztem a középiskolát, megvettem az első hangszerem. Ezután nem volt megállás. A szüleim is sokat segítettek és segítenek, hiszen megengedték, hogy a családi házban tartsuk a próbákat. A zene miatt sosem volt konfliktus a családban.” Kezdetben különféle vendéglátó-ipari egységekben, lakodalmakon és összejöveteleken zenélt. Klasszikus zenét is tanult. Sokáig egyházi orgonán játszott. Szereti a nagy klasszikusokat. Példaképe Johann Sebastian Bach. A könnyűzenében a rock and roll az egyik kedvence. „Nekem mindegy, csak zene legyen. Ez egy különös szerelem. Valahol olvastam, hogy a zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó művészi elrendezése. Bizonyos élmények közvetítésére szánt eszköz két ember, az előadó és a befogadó között. Érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt. Hatására a fájdalom és az öröm eggyé olvad.”

Zenetudomány és -művészet

A jelenleg Keszegfalván élő srác a komáromi Selye János Egyetem rendszergazdája. A zene tölti ki a szabadidejének nagy részét, de ha van néhány órája, akkor szívesen hódol más kedvteléseinek. A fotózásnak és a horgászatnak. A zene azonban minden pillanatát átszövi. Talán ennek is köszönhető, hogy akár szólistaként, akár egy zenekar tagjaként Európa több városában is fellépett. Szlovákia helységein kívül járt Németországban, Csehországban, valamint Magyarország számos településén. Gútai és komáromi bandákban játszik. Az Alma-Art művészeti csoport igazán közel áll a szívéhez. „Nagyon megörültem a felkérésnek, hiszen ez egy hihetetlenül jó csapat, végtelenül rokonszenves zenészekkel, akikhez szoros barátság fűz. Sokat tanultam és tapasztaltam. Főleg szakmai téren. Leginkább a Rock and Roll Party című műsorban éreztem ezt. A műsorok gyakorlása közben szakmailag ütemesen fejlődtem. És nagyon jó személyiségfejlesztő. Érdekes. A koncertek showműsorok, pontos és tökéletesen átdolgozott szerkesztéssel. Nemcsak a zene, hanem a látvány is kellő hangsúlyt kap. Heti kétszer vagy háromszor intenzív próbát tartunk, hogy megfelelően felkészüljünk az előadásokra. A rock and roll amúgy is a szívem csücske. Emlékszem, kiskoromban mikor már felértem a lemezjátszót akkor állandóan a Korál vagy a Hungária albumait hallgattam.”

Béke és harmónia

Krisztián zenei kísérletezései széleskörűek. Ennek köszönhetően a Komáromi Dixieland Band tagjává is vált. Nemcsak a zenei ízlése szerteágazó, hanem bolondja a különféle hangszereknek. A zongora mellet érdekli a gitár, a harmónika, a klarinét, a cimbalom, a szájharmónika, a furulya és még sok már hangszer. Legszívesebben mindet megszólaltatná. A jövőre vonatkozóan nem dédelget különösebb álmokat. Neki megfelel, ha azt csinálhatja, amit és azokért, akiket szeret. Nyugodt, békés és biztonságos légkör kialakítására törekszik. Szívvel-lélekkel él a zenével egy fedél alatt.