A diagnózis: akut pénzszűke

A helyzet megoldása érdekében az oktatási minisztérium és a kerületi tanügyi hivatalok bevonásával szakemberek jelenleg egyeztető tárgyalásokat folytatnak arról, a jövőben milyen formában támogassák az ország mintegy 94 pedagógiai-pszichológiai tanácsadóját.

Körvonalazódó megoldások

A hatályos szabályozásnak megfelelően a páciensek száma a mérvadó a központi juttatás mértékének megállapításakor. Ez azonban kevésbé tűnik méltányos módszernek. Az elképzelések értelmében a tanácsadók a kezelések száma alapján kapnának támogatást, esetleg az adott régióban élő diákok aránya volna a döntő a támogatás mértékének meghatározásakor. Stredl Terézia, a galántai pedagógiai-pszichológiai tanácsadó munkatársa úgy látja, ez utóbbi volna a leginkább megfelelő módszer: „A páciensek száma alapján kiutalt, tehát a diagnózisonkénti támogatás nem fedi költségeinket, hiszen a vizsgálat még nem jelenti a kezelés végét. A diagnózis felállításánál ugyanis a gyermek problémájának kezelése sokkal fontosabb. Az ideális modell alapján a járásban élő potenciális kliensek, vagyis az iskolák növendékeinek (hatáskörzetenkénti diákok) létszámától függően állapítanák meg a pedagógiai-pszichológiai tanácsadók éves költségvetését. Ez esetben vélhetőleg elegendő anyagi bázishoz jutnánk, sőt a pénzből még fejlesztésekre is futna, és lehetővé válna, hogy alakítsuk jövőnket.”

Hecht Anna, a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal vezetője szerint gátolja a tanácsadók helyzetének megoldását, hogy helyenként az iskolákban is tevékenykednek pszichológusok, az oktatási intézmények alkalmazottaiként: „Azokon a településeken, főként nagyvárosokban ahol a diákok iskolai lélekgyógyászokhoz fordulhatnak nehézségeikkel, csak korlátozott mértékben van szükség a pedagógiai-pszichológiai tanácsadók munkatársaira. Arról azonban nincsenek adataink, jelenleg mekkora az iskolai pszichológusok aránya. A finanszírozás kérdésének megválaszolását szintén nehezíti, hogy főként az ország keleti régióiban ún. roma-asszisztensek is tevékenykednek, akik a pszichológusokéhoz hasonló szerepkört töltenek be, vagyis működési területük részben fedi egymást.”

Elégtelen feltételek

Stredl Terézia közölte, galántai tanácsadó jelenleg előlegből kénytelen gazdálkodni, a tíz alkalmazott januárban és februárban csak alapfizetését kapta meg. A szükséges pénz hiányában a szakfolyóiratokat sem tudták megvásárolni: „Gondot okoz a bérleti díj kifizetése. A közelmúltban a fénymásolónk is elromlott, műszaki ellátottságunk átlagosnak mondható, berendezéseink mára részben elavultak, kis kapacitású számítógépeinknek csak korlátozott mértékben tudjuk hasznát venni. A munkakörülményeink korántsem megfelelőek, egyebek közt helyproblémákkal küszködünk.” Stredl úgy látja, a tanácsadók leépítésével hatalmas kár keletkezne, hiszen évről évre több a problémás gyerek, akiknek kezelése mind igényesebb feladat elé állítja a szakembereket. A tanácsadók munkatársaira óriási teher nehezedik, képtelenek minden felmerülő igényt kielégíteni. Számos leendő páciensük kényszerül várólistára. Hecht Anna elmondta, miután lezárul az önkormányzati hatáskörben működtetett iskolák ez évi költségvetésének kiegészítése, a speciális alapiskolák mellett a pedagógiai-pszichológiai tanácsadók is többlettámogatáshoz juthatnak az oktatási minisztérium tartalékából. Egyelőre azonban nem tudni, mekkora ez az összeg.