8 + 1 tanács dolgozatíráshoz

A felvételi vizsgák alapos felkészülést igényelnek – mindenki szeretné a vizsgán tudása legjavát nyújtani. A teljesítmény azonban a felkészültségen kívül más tényezőktől is függ. Az esszéírás nyolc kritikus pontját elemezve bemutatjuk azokat a kisebb-nagyobb trükköket, amikkel a vizsgázás során mindenki a maximumot hozhatja ki magából. Persze tudás nélkül mindez hatástalan marad…

Minden szakember egyetért abban, hogy a vizsgára nemcsak tudásban – lélekben is fel kell készülni. Az alapos előkészületek segítenek a koncentrálásban. Fontos, hogy a vizsga előtt ne kelljen kapkodni: legalább a késéssel ne feszítsük tovább amúgy is pattanásig feszült idegeinket. A dolgozat megírásához szükséges eszközöket – ceruzák, tollak, számológép, rajzeszközök – érdemes otthon előkészíteni, és magunkkal is vinni.

Az idegesség elkerülésével javulhat a teljesítmény. Fontos, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, és lehetőleg ne vegyük át a többiek hangulatát – az idegesség ragályos! Célszerűbb a vizsga előtt inkább félrevonulni és ismét átgondolni, hogy milyen alaposan felkészültünk és milyen nagyszerű teljesítményt nyújtunk majd a vizsgán. Ha az idegességen így sem tudunk úrrá lenni – néhány lassított, mély lélegzetvétel segíthet az ellazulásban.

A vizsga megkezdése előtt célszerű egy viszonylag kényelmes hely kiválasztása. Legyen elég hely a munkához és lehetőleg laza alaptartásban, de nem a padra omolva dolgozhassunk. Segíthet az is, ha olyan pozíciót igyekszünk felvenni a dolgozatíráshoz, amelyikben még a tanulás során bevésni próbáltuk az anyagot. Ha azt nem lehet (mert pl. az ágyon hason fekve készültünk), meg lehet kísérelni az adott helyzet felidézését.

A feladatlap kiosztása után az első lépés a kérdések áttekintése. Már a kérdések átolvasásakor érdemes felírni azokat a kulcs szavakat amelyek a későbbi válaszokat megalapozzák majd.

A dolgozatírást célszerű a könynyebb feladatokkal indítani, aztán folyamatosan rátérni a nehezebbekre. A legcélszerűbb stratégia azokkal az egyszerű feladatokkal kezdeni, amiknek ismerjük a megoldását. Ezután azokkal a kérdésekkel érdemes törődni, amelyek sok pontot hozhatnak. A végére maradhatnak azok a feladatok, amelyek problémát jelentenek, nagyon átfogóak, sokat kell írni, vagy arányaiban kevés pontot hozhatnak.

A kifejtést igénylő (esszé jellegű) kérdéseknél az írás megkezdése előtt lényeges átgondolni, hogyan is épüljön fel a válasz. Érdemes összegyűjteni a kulcsfogalmakat, emlékeztetőül egy vázat készíteni, a gondolatmenet tagolását megalapozni. Csak ezután kezdjünk hozzá az összefüggő szöveg megírásához. A papíron előre összegyűjtött kulcsszavakat esetleg pluszpontokkal értékelhetik, még akkor is, ha később nem kerültek be a szövegbe. A logikus okfejtést szintén díjazzák a kifejtést igénylő kérdések esetén.

Az esszék írásakor törekedjünk tömör, lényegre törő válaszra, a mellébeszélést nem igazán értékelik. Az első bekezdésben a helye az alapgondolatnak és a kontextus megteremtésének – ezáltal válik értelmezhetővé a teljes írásmű. A részletes kifejtésbe csak ezt követően érdemes belefogni. A példák is a későbbi részekhez tartozhatnak, amennyiben speciális információk, hipotézisek alátámasztásához szükségesek.

Ha a dolgozat befejeztével még egy kevés idő rendelkezésre áll, azt feltétlenül a munka áttekintésére kell szánni. Érdemes ellenállni a kísértésnek, és menekülésszerű távozás helyett ellenőrizni az elkészült dolgozatot. A helyesírás ellenőrzése is fontos lehet, hiszen az ilyen típusú hibák jelentősen ronthatják a munka megítélését. Számítási feladatok esetén érdemes átfutni a felületességből adódó hibák elkerülésére a tizedesek kijelölésének pontosságát, a mértékegységek pontos használatát.

Végül pedig: tanuljunk saját korábbi hibáinkból! (net, he)