Végzős diákok hivatalos teendői

Az egyetemisták a záróvizsga letétele után azonnal elveszítik a diák státuszukat, a középiskolásoknak viszont az érettségi vizsga sikeres letétele után még joguk van egy utolsó nyári szünetre.

Középiskolások

Mivel a tanév hivatalosan mindig augusztus 31-éig tart, a középiskolák végzősei eddig a dátumig diáknak minősülnek. Az állam a nyári szünet végéig fizeti helyettük a kötelező egészségbiztosítást, a szülőknek pedig a szociális ügyi hivatal folyósítja a családi pótlékot. A diákok általában ki is szokták használni ezt az utolsó lehetőséget a zavartalan pihenésre. Aki az érettségi után munkába áll, azonnal elveszíti diák státuszát, de nem neki kell felvennie a kapcsolatot az egészségbiztosítóval, hanem a munkaadójának, és az fogja befizetni a járulékokat is.

Aki a nyári szünet alatt nem talál munkát, és szeptemberben sem helyezkedik el, annak tanácsos szeptember 7-éig jelentkeznie a munkaügyi hivatalban. Senkinek sem kötelező regisztráltatnia magát az álláskeresők jegyzékében, ám aki ezt nem teszi meg, az önkéntes munkanélkülinek fog minősülni. Aki nem diák, és nem is szerepel a munkaügyi hivatal nyilvántartásában, annak saját magának kell térítenie az egészségbiztosítást. Aki szeptember 7-éig felveszi a kapcsolatot a hivatallal, annak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Aki később jelentkezik be, annak hézag keletkezhet a biztosításában, és a hiányzó összeget utólag behajtják rajta.

Egyetemisták

A felsőoktatási intézmények végzősei a záróvizsga letétele után azonnal elveszítik/elveszítették diák státuszukat, miközben nem a diplomaosztó ünnepség dátuma a mérvadó, hanem az államvizsgáé. Esetenként a kettő között több hét különbség lehet. Az állam a záróvizsga letétele után leállítja az egészségbiztosítási díj fizetését. Aki mindjárt másnap munkába áll, azt a munkaadó ismét bejelenti a biztosítóba, és az alkalmazottja után fizeti a járulékokat. Akinek nem sikerül azonnal elhelyezkednie, az állam helyette is fizetheti tovább a biztosítást, de nem automatikusan, hanem erre meg kell kérni azzal, hogy az illető jelentkezik a munkaügyi hivatalban. Aki ezt az államvizsgától számított 7 napon belül megteszi, illetve megtette, annak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Ellenkező esetben hézag keletkezik, amire legkésőbb az éves elszámolás során rájönnek, és utólag kiszámlázzák a hiányzó napokat.

Többféle élethelyzet

A tanulmányok befejezése után különböző élethelyzetek alakulhatnak ki, ebből kifolyólag a végzősöknek más-más hivatali teendőik lehetnek. Azok a középiskolások, akik főiskolára jelentkeztek, augusztus végéig biztosan diáknak számít, és addig kiderül, felvették-e őket. Elég a nyári szünet után elmenni az egészségbiztosítóba és a munkaügyi hivatalba. Aki korábban jelentkezik, a hivatal megszakítja a jóváhagyási folyamatot, hogy felvegyék-e az álláskeresők listájára. A végső döntést csak azután hozzák meg, miután kiderül, milyen válasz érkezett a felsőoktatási intézményből.

Vannak olyan fiatalok, akik a főiskola befejezése után még tovább akarnak tanulni. Az ő egészségbiztosításuk attól függ, levelező vagy nappali tagozaton folytatják-e a tanulmányaikat. Az előbbi esetben az állam 26 éves korig fizeti a biztosítási díjat. Ha valaki nappali tagozatos doktoranduszi képzésben vesz részt, és még nem töltötte be a 30. életévét, valamint még nem szerzett harmadfokú végzettséget, a biztosítási díjat az állam téríti helyette. Aki elmúlt 30 éves, annak magának kell fizetnie, hacsak nem munka mellett tanul. Ha valaki megszerezte a baccalaureátusi címet, és még nem érkezett meg a válasz, folytathatja-e a tanulmányait, egyelőre az állam biztosítottja marad. Ha elutasító választ kap, ezt jelentenie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkéntes biztosítást köt, munkába áll, vagy regisztráltatja magát álláskeresőként.

Vonzó külföld

Sok végzős külföldre megy továbbtanulni, dolgozni, esetleg mindkettőt egyszerre. Aki ott köt egészségbiztosítást, az itteni biztosítási viszonya befejeződik. Arról, hogy külföldre készül, tájékoztatnia kell a biztosítót még a kiutazás előtt legalább egy héttel. Hazaérkezése után ismét be kell jelentkezni, ugyancsak egy héten belül.

Aki külföldön tanul, az oktatásügyi tárcánál meg kell érdeklődnie, hogy az általa kiválasztott irányzat, szak ekvivalens tanulmánynak minősül-e. Ha igen, Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ekvivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tart, megszűnik a szlovákiai biztosítása. Ez esetben köthető vagy külföldi, vagy hazai kommersz biztosítás. Aki 6 hónapnál hamarabb hazatér, az itteni biztosítása megújul, és az adott időszakért ki kell fizetni az időarányos részt. Aki külföldön fog dolgozni, és ott lesz társadalombiztosítása, annak itthon nem lehet önkéntes beteg- és munkanélküli-biztosítása.