Védelem a fertőző betegségekkel szemben

A védőoltás a komolyabb fertőző betegségekkel szembeni leghatékonyabb védelmet jelenti: a szervezetbe oltóanyagot (vakcinát) juttatunk, amely erre immunválaszt ad anélkül, hogy megbetegedne. Az ellenanyagok és a speciális fehérvérsejtek védik az embert vagy az állatot a mikroorganizmusokkal szemben, melyek a nem beoltott egyedeknél betegséget okozhatnak. A fertőző betegségeket különböző mikróbák okozzák – baktériumok, vírusok, élősködők, penészgombák, melyek képesek megfertőzni az embert vagy az állatot. A fertőző betegségek az emberiség legsúlyosabb betegségei közé tartoznak, és a múltban gyakran halállal végződtek. Elég a tömeges járványokra gondolni, melyek az újkorig egész populációkat irtottak ki. A 20. század elején még a közönséges influenza is mintegy 20 millió ember halálát okozta, és az ismert gyermekbetegségekbe – kanyaró, gyermekbénulás, rózsahimlő – több millió gyermek halt bele, vagy alakultak ki náluk maradandó következmények. A fejlődő országokban még ma is sok gyerek hal bele fertőző betegségekbe. Aktív és passzívA fertőzéssel szembeni hatékony védelmet az immunrendszer biztosítja. A védőoltás csak segédeszköz a szervezet számára, hogy az immunrendszer megtanuljon reagálni, ha szembetalálja magát valamilyen komoly fertőzéssel. Vagyis az immunrendszerünk „kipróbálja”, vészhelyzetben hogyan kell védekeznie. A vakcina gyöngített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény, mely beadása után a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben. Ezt nevezhetjük mesterséges immunizációnak is, ennek két fajtája van: aktív és passzív. Aktív immunizáció során a vakcina élő, gyöngített kórokozókat vagy inaktivált, elölt kórokozókat tartalmaz. A szervezet immunrendszere a beadott védőoltásra immunválasszal reagál. Ez részben celluláris (sejtes), részben humorális (ellenanyag-termelés) válasz. A celluláris (sejtes) immunválaszban fehérvérsejtek (T és B limfociták), valamint makrofágok vesznek részt. A humorális válasz az adott kórokozóval szembeni ellenanyag termelődésének kiváltása. Passzív immunizációkor egy bizonyos kórokozó ellen már kész ellenanyagot, azaz specifikus antitesteket juttatunk a szervezetbe. Ilyen védelemben részesülhetnek, akiknek védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre (gyengült immunrendszer), vagy nincsenek oltva, amikor a fertőzést megkapják (pl. veszettség), illetve várható egy kórokozóval való találkozás, de nincs idő a teljes oltássorozat beadására (pl. külföldi utazással kapcsolatos oltások). A passzív immunvédelem néhány napig/hétig tart, amíg ki nem ürülnek a beoltott antitestek. Jön a kanyaró?Szlovákiában a legveszélyesebb fertőző betegségekkel szemben kötelező az oltás, ezek árát a biztosítók térítik. Ezenkívül van néhány ajánlott védőoltás is, melyek árához a biztosítók hozzájárulhatnak. Vannak országok, ahol az oltás teljesen önkéntes alapon működik – Ausztriában például nem kötelező, de ha valaki nem oltatja be magát, és megbetegszik, a gyógykezelés teljes költségét kiszámlázzák. Mivel világszerte az országok eltérően viszonyulnak az oltásokhoz, sőt egyre nő az oltásokat elutasítók száma, időnként kialakulhatnak kisebb-nagyobb helyi járványok a fejlett országokban is. A vakcinákkal kapcsolatos félelmek miatt nálunk is kis mértékben évről évre nő a kötelező oltásokat elutasítók száma, minek következtében csökkent a kombinált MMR-vakcinával (kanyaró/ mumpsz/rubeola) való oltottság szintje, így szakemberek szerint nem kizárt, hogy a közeljövőben ismét felbukkanhat a kanyaró.